Colly, a tappancsos pszichológus

2018.04.22. 19:57

Kutyaterápiás foglalkozáson vettek részt az előszállási óvodások

Ugye, hallottak már a kutyaterápiáról? Arról, hogy ezek az évezredes, hűséges barátaink, gyakran a segítőink, milyen jótékony hatással vannak az autista, hiperaktív és figyelemzavaros gyerekekre. Nem kis szerencsénkre ők a történelmi idők alatt, valamiért végig mellettünk maradtak, mert koronként és élethelyzetenként mindig szükségünk volt a megújuló barátságukra, segítségükre. Ez a mai száguldó, gyakran stresszes világunkban is így maradt.

Balogh Tamás

A kutyaterápiáról, „csak úgy” általában

Ezeknek a hűséges társainknak sokféleképpen vesszük igénybe a segítségüket. Például vannak őrző-védő, mindenféle nehéz helyzetből mentő, vakvezető, és a mai korban drogkeresők is szép számban. Őket megérintve, a velük való törődés oldja a stresszt, csökkenti a vérnyomást. Lelkileg legalább ennyire fontos dolgokat kapunk tőlük. A hála, a játékosság, az odaadó szeretet az, ami jókedvre derít minket, csak foglalkoznunk kell velük. Részt vesznek a gyógyításban is. A divatba jött asszisztált terápiájuk során, a gyermekeknél számtalan játékos és izgalmas beszéd- és mozgásfejlesztő feladatot lehet végezni. Az oktatásban a tananyag játékos elsajátítása kellemesebbé teszi a feladatok végrehajtását. Reinchardt Áron azt mondta:

– Nekünk otthon sajnos nincs kutyánk, ezért nagyon jó volt a Collyval találkozni, és én sem féltem tőle Ő is nagyon örült nekünk és szerette, amikor megsimogattuk. Bátran oda lehetett menni hozzá, mert nem bántja, hanem szereti a gyerekeket. Sohasem harapna meg bennünket, ezért másik napon is jöhet hozzánk, mert várjuk, hogy megérkezzen.

Gyenes Józsefné Fotó: Balogh Tamás / Dunaújvárosi Hírlap

Pál Csenge hozzátette: – Látod a pólómat? A nyuszikától kaptam! A hajam pedig azért ilyen szép, mert anya fésülte meg nekem. (Pál Csenge tehát már ebből is olvashatóan, most is egy igazi, elbűvölő hölgy, aki lelkesen mesélt nekünk.) Nekem van otthon egy kutyám, őt Soffynak hívják. Az ovis kutyus is nagyon szép volt, ő a Colly. Nagyon bátor volt, odajött hozzánk, mindenki szeretgethette, játszhatott vele és meg is simogathatta. Én sem féltem tőle. Azt szeretném, ha legközelebb is eljönne, mert nagyon okos, és ő is szereti a gyerekeket.

Colly, akit imádnak a gyerekek és a felnőttek egyaránt
Fotós: Balogh Tamás / Dunaújvárosi Hírlap

Ez egy igazi álmom

– A Dunaújvárosi Óvoda, mint intézményrendszer, egy nagyon kedves, roppant érdeklődő, és a kutyaterápiára nyitott delegációval érkezett az Előszállási Patak-parti óvodába. Vezetőjük, Gyenes Józsefné nem is leplezte, hogy máris híve lett ennek a módszernek. Bármilyen kedves esemény is volt a Colly kutyával önfeledten játszó gyerekekkel találkozni, mellette komoly terveket fontolgattak a dunaújvárosi vendégek. Még alaposabban meg akarták ismerni a varázslatos képességű kutyussal kínálkozó lehetőségeket. Nagyon helyesen úgy döntöttek, hogy ebben a speciális esetben se csak a megérzéseikre hallgassanak, hanem maguk is kipróbálják a kiváló terápiát. Ezért aztán, ahogy előbb az ovisok, ők is körbeálltak énekelni, táncolni, együtt tornázni a délelőtt négylábú sztárjával, aki bemutatta, hogy a csodás „mágiája” a felnőtteket is segítve, észrevétlenül és az első pillanattól működik.

A csodatévő páros: Jézsóné Németh Éva, Bertókné Pál Éva Fotó: Balogh Tamás / Dunaújvárosi Hírlap

Gyenes Józsefné intézményigazgatóval beszélgettünk, aki ebben a dologban is egy igazi, a gyerekek érdekét képviselő pedagógusként nyilatkozott: – Eleve nagyon jó a kapcsolatunk az előszállásiakkal és a kutya a mindenünk. Nagy tervünk egy ilyen program megvalósítása. Mi is szeretnénk, hogy majd egyszer nekünk is legyen egy „kutyás óvó nénink”, persze egy kutyával együtt. Akkor majd mi is be tudnánk vezetni ezt a módszert. Sok a sérült kisgyerekünk, akiknek nagy szükségük lenne rá. Ez egy igazi álmom. Nagyon jó ötletnek tartom ezt a lehetőséget, mert a kutya mellett kinyílnak a gyerekek, és sokat segítenénk nekik ezzel a terápiával. Nyilván most szedegetjük fel azokat az információs morzsákat és tapasztalatokat, amik a gyakorlatban, ebben a témában föllelhetők. Ezért örömmel jöttünk el ide, hogy lássuk és ki is próbálhassuk a módszert. Azt gondolom, hogy aki erre adja a fejét és egy ilyen partnere van a munkájában, az tudja, hogy a kutya milyen értékes állat, és mennyire segítőkész, főleg egy ilyen helyzetben, ahol kisgyerekeket tudunk a segítségével fejleszteni. Örömmel tapasztaltam a kolléganőimen, hogy milyen gyorsan és jól tudtak kontaktusba lépni a Collyval. Az arcukon az elragadtatást és a gyönyörködést lehetett látni. Tisztelik azt a munkát, amit a gazdi végez a négylábú partnere segítségével, a kicsikkel.

Colly és a gyerekek – félelemérzés nélkül… Fotó: Balogh Tamás / Dunaújvárosi Hírlap

Nem titkolózott

Az előszállási Patak-parti óvoda vezetője, Szerencse Jánosné a gyerekek számára egy igazi második otthont teremtett a jól szervezett, lelkes csapatával. Ez alkalommal az is kiderült, hogy szívesen megosztja a még sajnos különleges dolognak számító tapasztalatait a kutyaterápia dolgában is.

– Ma háziasszony voltam, és szívesen vettem föl ezt a szerepkört is. Ez már a harmadik szakmai napunk volt, amikor a kutyaterápiát mutattuk be az ideérkező érdeklődőknek. Lehet, hogy kívülről nézve talán kockázatosnak tűnik egy kutya beengedése egy ilyen oktatási intézménybe, ahol óvodásokkal foglalkozunk, de ez egy különleges jószág. Colly egy komoly kiképzést kapott. Nyugodt, barátságos természetű, akitől senkinek sem kell félnie. A gyerekeket nem bántja és ők is szeretik, barátjuknak érzik. Általában az ilyen jó, nyugodt gazdával élő kutya megérzi, ha így közelítenek hozzá, mint a mi óvodásaink, és cserében ő is ugyanazt a barátságot nyújtja feléjük. Otthon nekem is van kutyám. Hasonlóképpen vagyok vele, mint általában a kutyások, jótékony hatást gyakorol rám. Amikor az ember egy kicsit ideges, és megsimogatja a kutyáját, az egy kicsit rögtön megnyugtatja. És ha ez a partnerünk játékos természetű is, akkor az ő derűje átragad ránk is. A mai túlpörgős világban, amikor az ember ilyen egyszerűen jókedvre derül és kinevetheti magát, az – nyugodtan higgyék el – egy igazi ajándék.

Pál Csenge Fotó: Balogh Tamás / Dunaújvárosi Hírlap

Egyszerűen csak beleszerettünk

– Ön egy idomár, aki valamilyen hasznos produkciókra tanította be a kutyáját? – kérdeztük Bertókné Pál Évát.

– Ezt a kutyust nem erre a célra választottuk ki, hanem egyszerűen csak beleszerettünk. Kétévesen került hozzánk. Ezután közösen egy akkreditált képzést végeztünk el a Csiga-Biga alapítványnál, náluk tanultunk a Collyval. Az igazi kiképzés a kutya alapengedelmességi vizsgája után kezdődött meg. Már az első időszak is izgalmas volt, hiszen az alapítványnál először azt vizsgálták meg, hogy a kutya egyáltalán alkalmas-e a tőle remélt dologra, a terápiás munkára. A kiképzést követően elsőként egy temperamentumvizsgán kellett megfelelnünk. Itt azt figyelték meg, hogy miként viszonyul bizonyos helyzetekhez. Utána már egy gyakorlati teszt következett. Ekkor a gyerekekkel közösen töltött magatartását ellenőrizték. A tanulási folyamatunk két éven keresztül zajlott. A foglalkozásokhoz még egy személyre van szükségünk, aki a gyerekekre figyel. Én a terápiás felvezető vagyok, a kutyámmal együtt vizsgáztam le.

Szerencse Jánosné Fotó: Balogh Tamás /Dunaújvárosi Hírlap

Közösen tanulunk

Az óvónői karrier egy különleges fejezete lehet, amikor a terápiás kutyával és a felvezetőjével közösen fognak egy foglalkozásba a gyerekek segítésére. Felvetésünkre Jézsóné Németh Éva felelt:

– Az a célunk, hogy örömmel töltsék el a nekik felkínált játékokat. Nincsenek kiválasztott gyerekek, mindnyájan részt vesznek ebben a gyakorlatban. Persze vannak létszámbeli korlátaink, hiszen egyszerre nem lehet nagyon sok gyerekkel végezni azokat. Az ideális a nyolc fő lenne, de egy-két fővel lehet nagyobb a csoport létszáma. Ezeket a foglalkozásokat most indítottuk és gyakoroljuk a tennivalókat. Azt is mondhatnám, hogy közösen tanulunk. Molnár Orsi írt nekünk egy dalt, kifejezetten Collyról és arról, hogy mit csinálunk egy ilyen foglalkozáson. Ezt a közös munkánkban kiválóan fel tudjuk használni. Minden gyereknek használnak ezek a körülbelül jó félórás foglalkozások. A kutyus legfőképpen csodálatos pozitív érzéseket ad nekik. A jelenléte az igazán fontos dolog, nem is a vele való fizikai kontaktus. A „varázslat” azonnal kitapintható rajtuk. Ahogy belépnek az ajtón ez egy másik közeg lesz, ami mással össze sem téveszthető. Felragyog a szemük, odarohannak hozzá, megölelik és ő is eldobja magát örömében. Onnantól kezdve, amikortól boldog örömmel végeznek egy játékot, akkor ott valójában személyiségfejlesztés megy végbe. Aztán azt már ragozhatjuk, hogy ez közösségi nevelés, finommotorika, mozgás vagy énképfejlesztés. A lényeg, hogy az előnyükre szolgál.

Reinchardt Áron Fotó: Balogh Tamás /Dunaújvárosi Hírlap

Colly

Történetünk hőse Colly a fajtájára nézve border collie. Közepes termetű, intelligens pásztorkutya. Anglia és Skócia határvidékéről származik. Értelmes, tanulékony fajta, aki igényli a foglalkoztatást. Az előszállási egyed is a nagylányokhoz illő, elegáns fekete-fehér bundát visel. Gazdája gondoskodása miatt mindig szépen csillogó és ápolt. A jó bánásmódot kiváló tanulmányi eredménnyel és a mindennapok odaadó munkájával hálálja meg. Máris jelentős rajongótábora van.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!