falusi nők világnapja

2019.10.15. 14:00

Szerető családja támogatásával, élvezettel csinálja

Október 15-én tartjuk a falusi nők világnapját. Először 1996-ban fókuszált egy genfi alapítvány az olyan nőkre, akik különleges bátorsággal tesznek valamilyen újszerű dolgot a közösségükért, és ezért minden évben kitüntetést adományoznak a kiválasztottaknak.

Török Tímea

2019.10.14.Siba Brigitta portré Kulcs Fotós: Zsedrovits Enikő ZsE Dunaújvárosi Hírlap

Fotó: ZSEDROVITS ENIKO

Később az ENSZ közgyűlése is felismerte a mezőgazdaságban és vidékfejlesztésben tevékenykedő nők komplex helyzetét, és 2007-ben célul tűzte ki a vidéki nők nemzetközi napjának megünneplését.

A vidéki nők első nemzetközi napját 2008. október 15-én tartották. Ma tehát azok előtt a hölgyek előtt tisztelgünk, akik kulcs­szerepet játszanak az élelmiszerbiztonság, megélhetés, a háztartások és a közösségek fenntartásában. A témában szakértők szerint a vidéken élő nők a világ lakosságának egynegyedét teszik ki. A „gyengébbik nem” vidéken élő képviselői közül sokan végeznek nehéz fizikai munkát, és tevékenységüket nem kíséri túl nagy elismerés, miként elegendő támogatás sem.

Mégis manapság divat – megelégelve az állandó zajt, a kipufogógázoktól szürkülő légkört, a reggeli és délutáni csúcsforgalmakat – vidékre költözni, ott új életet kezdeni.

Sibáné Pintér Brigitta, aki elkulcsiasodott, s életében remekül megfér család és gazdaság Fotós: Zsedrovits Enikő/Dunaújvárosi Hírlap

Gyengébbik nem ide vagy oda, akadnak nők, akik kiválóan helytállnak a vidéki életben és a mezőgazdasági munkában is!

A világnap kapcsán nem kellett sokat gondolkoznom, kit szólítsak meg az alkalomból. Hiszen Sibáné Pintér Brigitta sokunk számára kedves ismerős, valaki Dunaújvárosból ismeri a kereskedelemből, sokan a csodasajtok készítése révén a piacról. Húsz éve kezdett „elkulcsiasodni”. Kezdetben a friss levegő, és a nyugalom vonzotta. Most jószágokat tart, családot istápol, sajtot készít, háztartást vezet és egy civil szervezet elnöke is Kulcson.

Egy piacos napon reggel négy órától talpon van, bálát hord, állatokat fej, és ha úgy hozza a sors, ellet is, mindeközben nő tud maradni. Családja támogatásával, élvezettel csinálja. Ügyes ugye?

Tudás, aminek van eladható formája

A családok és a térségek gazdálkodása közt szembetűnő a párhuzamosság. Ahogyan a nők mesterien értenek a családi jövedelem kereten belül tartásához, a vidékfejlesztésben is vannak térségek, ahová óriási rizikó külső forrásokat bevonni. A falun élő nők háztartásaikban jelenítik meg azt a sokszínűséget, amely például a vendégforgalom reális alapja lehet. Olyan tudás ez, ami speciális, eladható termék formájában tárgyiasulhat. Fel kell figyelni arra, hogy a munka világából nagy számmal kiszoruló vidéki férfiak többé nem tudják betölteni a patriarchális társadalomban hagyományosan elfogadott szerepüket. Ugyanakkor felértékelődnek a vidéki asszonyok praktikus készségei, intuitív képességei.

A vidékfejlesztéssel foglalkozó szakemberek számára mindebből az következik, hogy a programok összeállításánál az egzisztenciáját lehetőleg szülőföldjén megtaláló fiatalság mellett a falun élő nő legyen a másik erőteljesen megszólítandó réteg.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!