Sok hatás éri a kontinenst, amelyben nehezen tudja értékrendjét fenntartani

Ezen részt vett dr. Csiszér Annamária főiskolai docens (DUE), a Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék vezetője, a Magyar Páneurópa Unió elnökségi tagja, a nemzetközi konferencia záró paneljének moderátora, aki megosztja olvasóinkkal tapasztalatát.

E panelnek további három résztvevője volt Rajko Uskokovic, a montenegrói Páneurópa mozgalom alelnöke, Ihor Zhaloba, az ukrán Páneurópa Unió elnöke, Lucia Mokrä, a pozsonyi Comenius egyetem dékánja.

Más-más nézőpontból világították meg a témát

Miért volt érdekes ez a találkozó? – tettük fel a kérdést a docensnek.

– Azért volt tartalmas, mert három különböző álláspontot hallhattunk Európa jövőjéről – mondja a tanszékvezető –, egy tudományos, egy gazdasági és egy politikai nézőpont körvonalazódott. Abban mindannyian egyetértettünk, összecsengtek a vélemények, hogy egy erős Európában bízunk. Európa létezéséhez ez alapvető kitétel. Nekünk, páneurópásoknak különösen fontos ez, mert mozgalmunk alapvetéseit erősíti meg. Jó volt hallani a különböző területekről érkező szakértőktől is ugyanezt a véleményt. Első körben a politikai globalizáció fogalmáról, esetleges veszélyeiről, illetve előnyeiről beszélgettünk, a témát illetően nem volt egyetértés a résztvevők között, ami egyrészt annak tulajdonítható, hogy magát a fogalmat is eltérő nézőpontból közelítették meg. Értelmezésemben a politikai globalizáció egy terv a világ irányítására. Tehát nem klasszikus értelemben vett gazdasági integrációról beszélünk, amit az elmúlt évtizedekben tapasztalhattunk, sokkal inkább egy ideológiát jelent, amely a világ irányítására törekszik. Abban viszont megegyeztünk, hogy Európa rosszul áll ebben a versenyben. Nagyon sok hatás éri, amelyben nehezen tudja saját értékrendjét fenntartani, megvédeni azt, illetve küldetését teljesíteni.

A biztonságpolitikai szempontok prioritást élveznek. Nógrádi György is előadott ezen a konferencián...

– A biztonságpolitikai szakértő elmondta, hogy Magyarország már kétszer veszített háborút (a I. és II. világháborút) emiatt a harmadikat – ami értelmezése szerint most zajlik – nem veszítheti el. Azt tudni kell, hogy a nemzetközi Páneurópa Unió egy meglehetősen heterogén szervezet (Németország, Belgium, Olaszország, Franciaország, Szlovákia, Szlovénia, Horvátország, Montenegró, Ukrajna mind-mind a tagszervezetek között található) pártsemleges, kormányoktól független, de egyes szervezeteknél erősen érezzük bizonyos ideológiák hatását. Ennek megfelelő volt a fogadtatása Nógrádi György szavainak, ugyanakkor összességében pozitív visszhangja volt. Nagyon tiszta beszédű, őszinte hangot képviselt, a beszélgetés utáni kérdések azonban rávilágítottak a konferencia résztvevőinek sokrétű véleményére.

Tekintettel arra, hogy ez az Európai Bizottság által finanszírozott konferenciasorozat záró eseménye volt, nem tekinthető hagyományos pán­európás rendezvénynek. Mi lehet az összegző tapasztalata?

– A legtöbb szakértő, illetve páneurópás delegált megegyezett abban, hogy az Európai Unió fennállásának rendkívüli időszakát éli, nehéz megjósolni, hogy a történelem egyik legnagyobb szabású politikai projektje – az EU – hogyan éli túl ezt az időszakot, illetve hogyan változik majd az események hatására. Az egyik beszélgetés során Lojze Peterle – korábbi szlovén miniszterelnök – megemlítette, hogy Európa jelenleg eltávolodott az alapító atyák eszmeiségétől. Ha Robert Schuman ma felébredne, és bemenne az Európai Parlamentbe, igencsak elcsodálkozna az ott tapasztaltakon. Egyetértés volt ugyanakkor abban, hogy az állampolgárok véleményére nagyobb hangsúlyt kellene fektetni (erre jó példa a jelenleg is alkalmazott Citizens’ Initiative – állampolgári kezdeményezés – amely a legkülönbözőbb témákban (hazánkat legutóbb a Minority SafePack – Kisebbségvédelmi Akcióterv érintette) nyújtanak útmutatást az európai vezetők számára, az állampolgárok által fontosnak tartott ügyekben.