1952 májusában három félidőt is játszott a városban a Puskás-féle válogatott

2020.03.20. 17:30

Lapozó – sztorik, események 70 év helyi sajtóterméséből

A Dunai Vasmű építését előkészítő munkálatok hivatalosan 1950. május 2-án történtek, rá egy évre az épülő gyárkomplexum felvette a Sztálin Vasmű nevet. A városalapítás közelgő 70. évfordulója alkalmából újra fellapozzuk a helyi sajtó elmúlt hét évtizedének termését.

Szabó Szabolcs

2011-ben, a várossá nyilvánítás 60. évfordulójára a József Attila Könyvtár gondozásában jelent meg a Dunapentele, Sztálinváros a sajtó tükrében 1951 című válogatás, amely a Magyar Közlöny 1951. április 29-ei minisztertanácsi határozatával kezdődik.

Ebben ez áll: „Dunapentele községet – közvetlenül a megyei tanács alá tartozó – várossá kell fejleszteni. Az új város ideiglenes neve: Dunapentele.”

A Dunai Vasmű Építője című újság első száma – négy oldalon – 1950. december 21-én jelent meg, a lapért 30 fillért kellett fizetni.

Borovszky Ambrus, a NEB vezérigazgató-helyettese a 3. oldalon közölt cikkében kifejtette: „A Vasmű – felépítése után – országunk legkorszerűbb, sőt, Európa egyik legmodernebb vasipari üzeme lesz.”

A Dunai Vasmű Építője néven az újság 1951. október 30-án jelent meg. A vezércikk részletesen beszámolt a vasmű építőinek 1951. október 27-én Rákosi Mátyásnál tett látogatásáról. A küldöttség 14800 pentelei azon kérését tolmácsolta, hogy az épülő gyár és város vegye fel Sztálin nevét.

A Sztálin Vasmű Építője névre átkeresztelt lap, immáron hat oldalon jelentkezett 1951. november 6-án. A város és a gyár pedig hivatalosan november 7-től vette fel Sztálin nevét.

Így 1952. május 1-jét már Sztálinváros köszöntötte látványos ünnepségsorozat keretében. Ekkor adták át a Sztálin úton, a város főutcáján az új üzleteket. Az átadási ünnepségen részt vett Bujtás Mihály miniszterhelyettes. Amint a lap helyszíni beszámolója kitért: a dolgozók érdeklődése különösen a cukrászda, a virágüzlet, az élelmiszer- és a bútorüzlet felé fordult.

Avatóünnepség a sztálinvárosi Bartók téren 1951 novemberében Fotó: Fortepan/Magyar Rendőr

A május eleji bajnoki fordulóban a Sztálin Vasmű Építői labdarúgócsapat a Kinizsi Sörgyár kollektíváját győzte le 2–1-re, 2000 hazai szurkoló előtt. Május 6-án pedig a magyar válogatott érkezett hírverő találkozóra a sztálinvárosi sportpályára, ahol több mint hatezer szurkoló várta a három csapatot. A válogatott kétszer harminc percet játszott a Vasmű Építőivel, valamint még egy fél órát a Gépgyár csapatával.

Magyar válogatott: Grosics – Börzsei, Lantos – Bozsik, Zakariás – Sándor, Kocsis, Palotás, Puskás, Hidegkuti.

Vasmű Építői: Lennert – Bagoly, Nagy II., Kapitány – Ladányi, Bosánszky – Hegedűs, Fejes, Szigeti, Cserjés, Vad.

A találkozót 4–0-ra a nemzeti csapat nyerte, a gólokat Kocsis, Puskás, Sándor és Palotás szerezte.

A Gépgyár ellen cserélt a válogatott, amelyben szerepet kapott Fehérvári, Ombódi, Henni és Czibor is. Puskásék itt 3–0 győztek Kocsis két, Palotás egy gólt szerzett.

A lap szakírója elégedett volt a látottakkal, a játékvezetéssel már kevésbé:

„A sztálinvárosi közönség joggal háborodott fel néhány ítéleten, amellyel indokolatlanul sújtotta a Vasmű csapatát... Véleményünk szerint a magyar válogatottnak nincs szüksége bírói „segédletre”, annál is inkább, mert az olimpiai játékokon ilyesmire nem is számíthatunk.”

Kemény páros versenyt vívott egymással az erőmű és a tűzállótéglagyár építői. Az erőmű építői azért harcoltak, hogy októberben megkezdődhessen a város fűtése, a téglagyári építők pedig úgy akarták, hogy szeptembertől már tűzálló téglát gyártson az új üzem.

Főként magyarul beszélő szovjet filmeket tűzött műsorára a Dózsa György Film­színház, amely 1952 júniusának elején a Találkozás az Elbánál című mozit vetítette.

A kikötői partfal építése 1952-ben Fotó: Fortepan/Uvaterv

Június végén Hajós Alfréd olimpiai bajnok úszó is megfordult a szigeti öbölben.

A tudósítás szerint az úszóverseny hasonló körülmények között zajlott le, mint 1896-ban az I. olimpián. A versenyzők a sztálinvárosi öbölben egy kifeszített kötéltől indultak, s a cél is két bója közé kifeszített kötél volt. A seregszemlét követően Hajós Alfréd üdvözölte az Építők úszóit.

A nyári szünidőben több mint 3000 diák érkezett, ők a város és a gyár építésénél kaptak feladatot.

A Képzőművészeti Főiskola 26 hallgatója is a városban töltötte 1952 nyarát. Az alkotás mellett az augusztus 20-án megnyíló tervkiállítás összeállításában nyújtottak segítséget az ünnepi programok rendezőinek.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!