Ismerjék meg a Lali Teamet és a homokos dűnék új csillagát

A világon mindenütt a technikai sportokban is nagyon korán kezdik a gyerekek a sportággal való ismerkedést. A mi emberünk is ezen az úton jár. Beszélgetésünk a dunavecsei verseny közben történt.

– Körülbelül öt-hatévesen kezdtem el a motorozást, az első gépem egy berántós, „fűnyírómotor”-meghajtású volt. Az még nem mondható versenygépnek, de gyakorlásra pont jó volt. Komoly motort tavaly kaptam a Kawasaki KX 65-öt, a mostani pedig a Yamaha YZ 85-ös. Legendásnak mondják ezt a kétütemű, folyadékhűtéses motort. Ez már egy hatsebességes, igazi versenymotor. Mostanra megismerkedtünk egymással.

Gyerekkoromban egyszerű utcai gépekkel, Rigával és Simsonnal motoroztunk

Hogyan kezdődött a karrier?

– Tavaly március óta számítok versenyzőnek. Nagyon tetszik ez a sportág. Mondják, hogy kívülről félelmetesnek tűnik, szerintem belülről is az egy kicsit, de nem számít, mert elnyomja bennünk az izgalom. Biztonságban érzem magam, mert nem megyek bele a nehéz helyzetekbe. A homokos pályák a kedvenceim. Az itteni is az, ezért járunk ide gyakorolni, ha lehet, akkor heti két alkalommal. Van úgy, hogy csak délután tudunk eljönni, de ha lehet, akkor az egész napot rászánjuk, és olyankor húszperces etapokat megyek. A Motomarvel Motocross Iskolához tartozom.

Mi volt a mai terved?

– A futam előtt átgondolom, hogy milyen a pálya, és mit, hogyan kell csinálnom. Nagyon erős ellenfelekkel érkeztek erre a versenyre, akik hozzám hasonló korúak voltak. A célom az volt, hogy egészben hozzam be a gépet, és ne én legyek az utolsó. Sikerült!

Számomra a fiam biztonsága a legfontosabb

Gulyás Lajos egy nagyon nyugodt apuka lehet, hiszen a fia kedvére hatévesen máris motorkerékpár-vásárlására adta a fejét.

– Az első egy nagyon egyszerű szerkezet volt, de meg kellett néznünk, hogy mennyire érdekli, és van-e hozzá tehetsége. Így aztán belevágtunk. A második már egy Pit Bike, a minimotor volt, az után pedig már jött a szerelem a motokrosszba. Úgy beszéltük meg, hogy ameddig kedve lesz hozzá, addig megpróbálom biztosítani hozzá a hátteret. Úgy néz ki, hogy ez és a türelme is megvan hozzá, bár van úgy, hogy „elszalad vele a ló”, de aztán visszatalálunk a helyes kerékvágásba.

Milyen vasakkal kerültök kapcsolatba?

– Gyerekkoromban egyszerű utcai gépekkel, Rigával és Simsonnal motoroztunk. A fiam mostani járművét egyszer próbáltam ki, de túlságosan gyorsnak találtam, ezért aztán többé nem is használtam. Ebbe a kicsi, nyolcvanöt köbcentis motorba tizenkét-tizenhárom ezres fordulat mellett harmincöt lóerőt raknak bele, amit illik tisztelni.

Egy árvízi területen létesítettük a pályánkat, ami sok gondozást igényel, hogy megfeleljen az elvárásoknak

Mi a szerepe a csapatban?

– Mindenben kiszolgálom a gyereket, hogy csak a versenyre kelljen koncentrálnia. Rendben, tisztán, feltankolva tartom a motort, időben cserélem az olajat, figyelek a ruházatára és a fölszerelésére. Nem vagyok ordibálós és csúnyán nézős sem. A legfontosabb célom a biztonság megőrzése. Edzője sem vagyok, tőlem csak a biztatást kapja.

A háttérben teszi a dolgát

Ahogy a technikai sportokban az édesanyákkal gyakran előfordul, a Lali Teamben Gulyásné Bártfai Beáta is talál magának tennivalót.

– Nekem nincs itt semmiféle beosztásom, a tekintetem végig követi a gyermeket, egy csendes szurkoló vagyok. Minden rezdülését ismerem, fontos, hogy szereti ezt a sportot. Egyetlen „elvárásom” van, hogy épségben zárja a versenyt. Egyszer láttam elesni, teljesen ledermedtem, és az apjára néztem, az ő reakciójából fejtettem meg, hogy nagy baj történt-e?! Persze a háttérben nekem is van dolgom, hiszen például én készítem elő, és csomagolom az enni-, innivalókat. Figyelek, hogy a gyermek kedvencei mindig ott legyenek, amikor szüksége van rájuk. Szeretem a versenyek hangulatát, ahogy a depóban egymáshoz viszonyulnak az emberek. Gyorsan és könnyen kötünk ismeretséget, hiszen itt mindenki, mindenben segít a másiknak.

Évente egy motokrosszversenyt rendeznek

Abba viszont minden tudásukat beleadják a szervezők. Az országosan is elismert jó hangulatú esemény példaértékű lehet minden, kevés pénzből gazdálkodó sportmenedzser számára.

A csupa szív versenyrendező

Langer József a Dél–MX Track különleges személyisége, akit akár motokrosszvarázslóként is emlegethetnénk, hiszen szinte a semmiből hozza létre ezt a jól szervezett, elismert sporteseményt.

– Azért vagyunk itt már ötödik éve, mert meg vagyunk elégedve ezzel a helyszínnel. Ez a verseny az országos bajnokság előtti utolsó lehetőség volt a formába hozásra. Tizennégy kategóriában 142 indulónk volt. A versenyzők jó formában érkeztek, hiszen a vírushelyzet után ez már a negyedik alkalmuk volt, hogy rajthoz álljanak. Az előző héten nagyon rossz idő volt, de rengeteg munkával jó állapotba tudták hozni a pályát.

A versenypálya igazgatója

Akár ezzel a címmel is emlegethetném Sallai Gábort Dunavecséről, aki a helyi moto­krossz-szakosztály vezetője. A rideg valóság mellőzi a címhez járó fényes eleganciát.

Gondnok, karbantartó, mindenféle pályaépítő gépek rutinos kezelőjeként, és nem utolsósorban nagyszerű vendéglátóként is teszi a dolgát. Nem csoda, hiszen ennek a szakágnak a megszállottja.

– Egy árvízi területen létesítettük a pályánkat, ami sok gondozást igényel, hogy megfeleljen az elvárásoknak. Versenyzőként kezdtem, ’86-ban nyertem is ezen a helyszínen, akkor még gumicsizmában, és Komár motorral küzdöttem végig a futamokat. Az egész családom a sportág elkötelezettje. A feleségem a legnagyobb segítőm, ő is hajtja a traktorokat, ha kell a füvet vágja, a fiam versenyző, de ő is támogat bennünket a mindennapok során. Nagy elszántsággal próbáljuk életben tartani ezt a kis közösséget. Külső támogatás nélkül küzdünk, és az én kezemben is „tengernyi sok pénz” fordul meg, de azt a családi kasszából veszem ki, hogy erre a helyszínre és a verseny megrendezésére fordítsam… Az év során az ország élenjáró versenyzői rendszeresen jönnek hozzánk, és nálunk edzenek heti két alkalommal. Ilyen háttérrel ezt az egy Dél Kupát tudjuk összehozni a Langer Józsi segítségével. Az idei eseményünk az indulók számát tekintve, valamint a szervezés, lebonyolítás, a sportérték és a látogatottság szempontjából is nagyon jól sikerült.