Húsvétvárás verssel és kórusművekkel

Bárdos Lajos zeneszerző, karnagy, zenetudós és zenepedagógus Libera me című kórusművével adta meg az este alaphangulatát a Hangversenykórus Cum Laude minősítéssel rendelkező, nagy múltú énekkar. Ez a mű egyike a három nagy Bárdos-motettának. Ezt követően Böttger Antal református lelkész köszöntötte a „rendkívül gazdag estén” megjelenteket, arra kérve őket, hogy hajtsák meg a fejüket egy percre egy ünnepre készülődő áhítat erejéig. Jézus Krisztus körül időnként felborul a hagyományos rend, a virágvasárnap is ennek egy szép példája – jelentette ki, felidézve az ünnep misztériumát. Jézus időnként felborítja életünkben a rendet, hogy időnként megmutassa, mit rontottam el, mibe fáradtam bele, miben kell megváltozzak – mondta a lelkész.

Kurucz Gergely, a Dunaújvárosi Vegyeskar egyik vezetője és karnagya az 1933-ban született nyitódarabról elmondta, hogy ez a nagyon expresszív, modern mű egy mozgásszínházi előadáshoz íródott, ugyanis Bárdos jó kapcsolatot ápolt dr. Dienes Valéria koreográfus, táncteoretikussal, és évtizedeken át írt annak misztériumjátékaihoz kórusműveket. A folytatásban Victoria, spanyol egyházi zeneszerző egyszerűségében szép négyszólamú kórusműve, a Jesu dulcis memoria hangzott el, amelynek szövegét Babits Mihály fordításában magyarul is felolvasta a karnagy. William Byrd, az egyik legjelentősebb reneszánsz zeneszerző, az anglikán zene megújítójának a nagyheti ünnepkörhoz szorosan kötődő Ave verum című motettájával folytatták.

A romantikus kórusművek sem maradhattak ki az estéből. Először Grieg egyik művét énekelték el, akit leginkább a Peer Gynt-szvitek alapján ismer a nagyközönség, pedig idős korában nagyon sok szép egyházzenei kompozíciót jegyzett. A vegyeskar a tenger csillagához írt Ave maris stella című művét adta elő a másik vezető, Könyves Ágnes vezényletével. A folytatásban a Faust miatt egy szerzeményes zeneszerzőnek tartott francia komponista, Gounod Ave verum című műve következett. Különleges darab volt a sorban egy kortárs, fiatal japán szerző, Nobuaki Izawa: O salutaris hostia című neoromantikus kórusműve. A harmadik, igencsak nagylélegzetű Ave verum feldolgozás a ma már klasszikusnak számító kortárs zeneszerző, Orbán György tollából származik.

Az 1956-ban komponált Jeremiás próféta könyörgése című nagyívű Bárdos Lajos szerzemény meglehetősen igénybe vette a hallgatóság lelkét, de nagy sikert aratott. A harangszót megvárva a kolozsmonostori templom harangjait idézték meg Csiky Boldizsárnak Szilágyi Domonkos versére írt kórusművével, a Pogány zsoltárokkal. Záródarabként a XX. századi amerikai zeneszerző, Randall Thompson Alleluia című művét énekelték el.

A kórus koncertjein nem ritka, hogy más művészeti ágak is teret kapnak, ezúttal Polgár Lilla színművész húsvéti versekkel kedveskedett. Két Szabó Lőrinc-, egy Ady- és egy Kassák-költeményt szavalt el.

Böttger Antal református lelkész, miután külön-külön is megköszönte a két karvezetőnek és a színművésznek az estet, szeretetvendégségre invitált mindenkit.