A közös célokért sok részérdeket kell egy irányba fordítanunk

2019.08.09. 07:00

Az infrastruktúra fejlesztése az itteni emberek és vállalkozások érdekeit szolgálja

Rendre azt hisszük, hogy egy kiemelt megbízatással rendelkező szakember mindent el tud intézni. Egy lobbista ilyen, de szerepe nem rövid távon, hanem hosszú távon érvényesülhet. Az eredmények „csak” a megvalósulás fázisában érzékelhetőek. Az odáig vezető út pedig sokszor rögös, hiszen egy cél érdekében adott esetben sok-sok részérdeket kell egy irányba fordítanunk.

Várkonyi Zsolt

20190808 Nagyvenyim Galambos Dénes interjú Laczkó Izabella LI Dunaújvárosi Hírlap

Fotó: LI

Dr. Galambos Dénes négy évig országgyűlési képviselőként, tavaly óta pedig térségünk ipar- és területfejlesztéséért felelős miniszterelnöki biztosaként teszi a dolgát. Vele beszélgettem.

Sokakban merül fel a kérdés, hogy mi a különbség a kettő között?

– Nagyon egyszerűen szétválasztható a két feladat vagy megbízatás, hiszen képviselőként teljesen mások a felelősségi körök, amíg a miniszterelnök megbízottjának lenni közvetlen felelősséget jelent, jól körülhatárolt mandátummal. Dunaújváros és térsége életére jelentős hatást gyakorol majd a paksi atomerőmű-beruházás gazdaságélénkítő és munkahely­teremtő hatása, amely kiemelt képviseletet kíván. A többi között ebből a megfontolásból is kért fel miniszterelnök úr, hogy az MVM Zrt. és a Paksi Atomerőmű igazgatósági tagságát vállaljam el, és csatornázzam be a térségi elképzeléseket, gazdasági, jogászi tapasztalatommal segítsem a magyar gazdaság legnagyobb cégeinek a tevékenységét. És nagyon fontos, hogy a térségben tevékenykedő iparvállalatokkal való együttműködés nem csak az adófizetésről szól, hanem a cégek környezeti integrációjáról, az ott dolgozó családok megélhetéséről, egzisztenciájáról is. Ilyen vagy ehhez hasonló kiemelt feladatok ellátására nevez ki a kormányfő miniszterelnöki biztosokat.

Dr. Galambos Dénes Dunaújváros és térsége ipar- és területfejlesztéséért felelős miniszterelnöki biztosa Fotó: Laczkó Izabella/Dunaújvárosi Hírlap

Többször szembesülhettünk azzal, hogy Pintér Tamás, a körzet jelenlegi országgyűlési képviselője és a Jobbik magára hagyta Dunaújvárost és térségét, ahogy ő fogalmazott: „kontraproduktív lenne, ha segítene a választókörzetében lévő településeknek”. Azért egy képviselőtől finoman fogalmazva is erős mondat.

– Éppen ezért ellátom a választókerület képviseletét, és folyamatosan egyeztetek a térség polgármestereivel, polgáraival. Hogy Pintér Tamás hány problémát oldott meg képviselőként? Ha jól emlékszem, egyet sem. Talán emlékeznek arra, amikor valótlanul azt állította, hogy megbeszélést folytatott a vasmű környezetvédelmi problémái tárgy­körben az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkárával, amit egyébként az érintett minisztérium írásban is cáfolt.

Ahhoz, hogy egy város fejlődni tudjon ma Magyarországon, szoros és jó kapcsolat kell a mindenkori önkormányzat és a kormány között. Bizonyos fejlesztéseket az önkormányzatok saját erőből is meg tudnak ugyan oldani, azonban nagy léptékű dolgokat nem, elég csak például a megyei jogú városok számára nyújtott Modern Városok Programra gondolni, amelynek egyik legnagyobb nyertese Dunaújváros. Egy iparfejlesztéssel összefüggő projektet emelnék ki a programból, amelynek köszönhetően első ütemben több mint 4 milliárd forint támogatásból egy ipari parkot hoz létre Iváncsával közösen Dunaújváros. Azért mondom, hogy közösen, mivel előnyös megállapodást kötöttünk a leendő ipar­űzési adóbevételre vonatkozóan. Így mind a két település polgárainak életkörülményeire több pénzt tudunk fordítani. Az ipari parkot a befektetők jól fogadták, jelenleg is több külföldi céggel tárgyalunk a Szijjártó Péter miniszter úr által felügyelt Nemzeti Befektetési Ügynökséggel (HIPA) közösen. Bízunk benne, hogy hamarosan a tárgyalás eredményeiről is tájékoztatni tudjuk miniszter úrral közösen a közvéleményt! Az elmúlt évek fejlesztéseinek eredményeit egyébként a Dunaújvárosban lakók egyértelműen érezhetik, mivel a város adóbevétele több mint 1,5 milliárd forinttal növekedett, és meghaladja az 5 milliárd forintot, köszönhetően a Hamburger Hungária és a Hankook fejlesztéseinek. A város vezetői ezeket a forrásokat további fejlesztésekre, az itt élők életminőségének javítására tudják fordítani.

Fotó: Laczkó Izabella/Dunaújvárosi Hírlap

Korábban azt mondta, hogy Dunaújváros és térsége több évtizedes viszonylatban önmagához képest és országos összehasonlításban is nagy fejlődés előtt áll. Mire alapozza ezt?

– Valóban, hiszen az uniós, a kormányzati, valamint a saját források szinergiáinak összehangolása kivételes lehetőségeket nyújt.

Mindennek az alapja az infrastruktúra, ezen belül is a közlekedési infrastruktúra fejlesztése, amely végső formáját az itt élő emberek, vállalkozások igényeinek figyelembevételével nyerte el. Tudjuk, hogy Dunaújváros és térsége életére jelentős hatást gyakorol majd a megépülő M8-as autóút. Megkezdődött a tervezés, a kivitelezés 2023-ban kezdődhet. Az erre felfűzhető ipari potenciál a paksi atomerőmű-beruházás gazdaságélénkítő és munkahely­teremtő szerepével együtt óriási lehetősége ennek a térségnek. Ez tovább erősítheti Dunaújváros logisztikai szerepét is. Ezzel együtt felértékelődik a vasúti infrastruktúra fejlesztése is, hiszen ezzel versenyképessé válik – adott esetben – a közúti közlekedéssel szemben a térség és a főváros között. Ami a nagytömegű áruszállítást illeti, nos itt a vasút szerepe mindenképpen elsődleges, hiszen nagy távolságokra képes energiahatékonyan, környezetbarát módon, biztonságosan eljuttatni az árut a cél­állomásra. Felújításra, megerősítésre kerül a Dunaújváros–Paks vasútvonal is.

A miniszterelnök rendre kiemeli, hogy a rendszerváltás után a legtöbbet szenvedett ipari városokból és azok térségéből modern, korszerű, sikeres városokat, térségeket kell létrehozni, ami becsületbeli ügy a politikai közösségük számára.

– Jó úton haladunk ennek megvalósítása felé. Ennek része a már említett Modern Városok Program, amely a városi közösségek számára teszi élhetőbbé környezetüket. Ebben Dunaújváros esetében Cserna Gábor polgármesternek és csapatának kiemelkedő szerepe van. Elmondhatom, hogy a térségben az elmúlt időszakban évtizedes lemaradásokat sikerült behozni a bölcsőde-, óvoda-, iskola- és az egészségügyi fejlesztések területén is. Nem részletezve ezeket, de kiemelném, olyan fejlesztésekről van szó, amelyek az itt élő családok helyben maradását, boldogulását segítik elő.

Fotó: Laczkó Izabella/Dunaújvárosi Hírlap

Egy térség helyzetére jelentős hatással vannak a nagyvállalatok. Gondolok itt elsősorban a Dunaferr-re. Az együttműködés kulcskérdés. Hogyan látja ezt?

– Fontos kiemelnem, hogy a magyar kormány szándéka az, hogy a vasmű – adott esetben nehéz acélpiaci körülmények között is – működőképes legyen, a szükséges fejlesztések megvalósuljanak. Az illetékes miniszterekkel folyamatosan egyeztetünk, és elmondhatom, hogy a kormány és a helyi politikai vezetés kész arra, hogy közösen megoldást találjunk a környezetvédelmi kérdésekre, és közvetlen EU-s forrásokra pályázzunk. A menedzsment részéről azonban azt a fajta magatartást, elzárkózást, amelyet tanúsítanak, nem tudjuk elfogadni, mivel több ezer dunaújvárosi család életéről van szó. Sajnálatosnak tartom azt is, hogy az orosz–ukrán–magyar menedzsment nem tekinti partnernek az érdekvédelmi szervezetek képviselőit sem. Azt gondolom, hogy ha ez a menedzsment csak alacsony műszaki tartalommal, a környezetvédelmi előírásokra és a munkások helyzetére fittyet hányva tudja üzemeltetni a gyárat, akkor meg kell kérnünk őket, hogy inkább adják el azt egy szakmai befektetőnek vagy a magyar államnak!

Ahogy említette, a térség helyzetére is hatással lesz a Paks II beruházás. Ez a szakemberképzésben is feladatokat ad. Hol tart ez a folyamat?

– A folyamat elősegítéseként megbízatásom arra is kiterjed, hogy a Dunaújvárosi Egyetem és a térség ipari nagyvállalatainak együttműködését még szorosabbra fűzzük a képzési rendszer újragondolásával. Ennek részeként került megkötésre a Paks II Zrt.-vel is egy együttműködési megállapodás tavaly novemberben, amihez hozzávetőlegesen 2 milliárd forint forrást biztosítottunk. Az egyetem és Dunaújváros kapcsolata is példaértékű, hiszen közös érdek az, hogy minél több diák tanuljon itt, és minél több szakembert tudjon a felsőoktatási intézmény „kibocsátani”. Amikor a Paks II projekt már az üzemeltetési szakaszába kerül, akkor olyan szakmérnökökre lesz szükség, akik speciális ismeretekkel rendelkeznek az atomerőmű működtetéséhez. Ennek érdekében kötött a Paks II Zrt. hat felsőoktatási intézménnyel, közöttük a Dunaújvárosi Egyetemmel is szerződést egyetemenként 20-20 nappali tagozatos hallgató atomerőművi üzemeltetési szakmérnök képzésére.

Beszéljünk a közelgő önkormányzati választásról! Mit gondol, képes lesz valódi együttműködésre az ellenzék?

– Fontosnak tartom kiemelni, hogy ne felejtsük el: egyetlen ellenzéki frakció sem szavazta meg a jövő évi költségvetést, azaz a családtámogatásokhoz szükséges forrásokat, pedig ennek egy olyan területnek kellene lennie, ahol a pártok között konszezus van. Az ellenzék szeme előtt egyetlen cél lebeg, hogy csatatérré változtassák az önkormányzatokat. A Fidesz a választókerület legtöbb településén már bizonyított polgármesterjelöltekkel készül, akik a kormánnyal és a kormánypártokkal együttműködve képesek továbbfejleszteni a településeket. Dunaújváros és térségének a fejlődését ma már az ellenzék sem tudja elvitatni.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!