Acélszerkezeti konferencia – tervezéstől a kivitelezésig

A Magyar Acélszerkezeti Szövetség által rendezett hagyományos konferencián részt vevőket elsőként a MAGÉSZ elnöke, Aszman Ferenc köszöntötte. Bevezetőjében kiemelte: e találkozó kitűnő lehetőséget teremt a szakembereknek a vélemények és tapasztalatok cseréjére és teret biztosít a két- vagy többoldalú megbeszéléseknek, egyeztetéseknek is.

Aszman az ágazat helyzetével kapcsolatban elmondta, az acélszerkezet-gyártók és a hozzájuk kapcsolódó beszállítók és egyéb partnerek meglehetősen érdekes időszakot élnek át, hiszen kicsit egyenlőtlen a munkamegoszlás. Az érintett vállalkozásoknak jelenleg az országban épülő híd­építmények, sportlétesítmények és ipari acélszerkezetek adnak munkát, valamint a közeljövő kiemelkedő feladatai, lehetőségei közé sorolta a paksi bővítés keretében megépítendő paksi hidat, valamint a fővárosi Petőfi és Lánchíd felújítását, a MOL Zrt. tervezett óriásberuházásait, a lágymányosi hídtól délre tervezett új atlétikai csarnok építését is.

A konferenciának otthont adó Dunaújvárosi Egyetem nevében dr. Palotás Béla üdvözölte a szakembereket. Mint fogalmazott, büszkeség az intézmény számára, hogy évről évre helyet adhat e rangos találkozónak, amely részben kötődik az egyetem egyes képzéseihez is.

Az előadások sorát dr. Móger Róbert prezentációja nyitotta. A Magyar Vas- és Acél­ipari Egyesülés igazgatója az acélpiac aktuális trendjeit foglalta össze. Kifejtette, a gazdasági szakemberek az acélipar teljesítményét tekintik a fejlődés és a gazdasági növekedés egyik alapvető pillérének. Mindezt bizonyítja, hogy a világ nyersacéltermelése éves szinten meghaladja az 1,6 milliárd tonnát. Az ágazatban tapasztalható innovációra pedig jellemző, hogy jelenleg 3500 különböző acéltípust tartanak nyilván, ezek döntő többségét az elmúlt három évtizedben fejlesztették ki. Az acél­ipar fajlagos energiaigénye és a szén-dioxid-kibocsátása pedig közel hatvan százalékkal csökkent az elmúlt fél évszázadban.

Az acélpiac hazai pozíciójával kapcsolatban Móger elmondta, az ISD Dunaferr Zrt. összességében 1,6 millió tonnát állít elő évente, az ÓAM Ózdi Acélművek Kft. pedig 0,4 millió tonnát gyárt. Az Európai Unió acélipari kihívásaival kapcsolatban kiemelte, az importnyomás növekedésére kell felkészülni, amelyet főként a kínai kapacitástöbblet, valamint az USA külgazdasági politikája okoz.

A XV. Acélszerkezeti Konferencián összesen 11 előadás várt a hallgatóságra

A délutáni szekcióban, az utóbbi évek egyik legnagyobb hazai sportberuházásának, a budapesti Puskás Ferenc Stadion acél tetőszerkezetének építését mutatta be részletesen a KÉSZ Csoport részéről Kocsis András Balázs. Tájékoztatójában elmondta, hogy 38 darab tetőszerkezeti egységet készítettek el és emeltek be egy jól megtervezett és kivitelezett szerelési és beépítési folyamat keretében. A legösszetettebb feladatot az előkészületi munka jelentette az előszerelő területeken, valamint az elemek beemelése volt látványos szakasz. Ezen egyebek között egy 1250 tonnás daru egy 130 méter hosszú gémmel dolgozott.

Egy jelenleg is zajló másik nagy beruházásról, az új komáromi Duna-híd építéstechnológiájáról, tervezéséről Mátyássy László felelős tervező beszélt. Mint ismertette, az épülő híd Magyarország negyedik legnagyobb nyílású hídja lesz. A tervezett híd öt nyílásból áll, amelyek közül három a meder felett, kettő pedig a szlovák oldali ártéren található. A középső fő nyílásokat egy egypilonos, ferde kábeles tartószerkezet hidalja át. A fő – hajózó – medernyílás fesztávolsága 252 méter lesz – hangzott el a konferencián.