A szociális munkások előtt hajtottunk fejet

A nagyszabású rendezvényt Fábos Zsolt nyitotta meg azzal, hogy ebben a rendezvényben semmi „extra” nincs, hiszen csak az történik, mint minden évben: mély érzelmek jelennek meg, tapintható a lélek jelenléte, árad az öröm, a szeretet, és őszinte, önmagukat mutató emberek állnak a színpadon. Ahogy fogalmazott: ide tanulni jövünk.

A megnyitót követően Pintér Tamásnak, Dunaújváros MJV polgármesterének gondolatai következtek. Azt mondta, három dologgal szeretne adózni az ágazatban dolgozóknak és gondozottjaiknak, ellátottjaiknak. Tiszteletével, hálájával és szeretetével, hiszen olyan emberekért dolgoznak nap mint nap, akik a legelesettebbek és a leginkább segítségre szorulnak. Teszik mindezt őszinte szeretettel és gondoskodással. Pintér Tamás leszögezte, városunk önkormányzata mindenben segíteni fogja az adott intézményeket, hiszen a múltban sem azt az erkölcsi, sem azt az anyagi megbecsülést nem kapták meg, amit megérdemeltek volna. A polgármesteri beszédet követően előbb a Jószolgálati Otthon Közalapítvány dolgozóinak és gondozottjainak szívbemarkoló és mindig pozitív produkciói következtek, amit az ESZI, humorban nem szűkölködő, zenés előadása követett. A produkciók sorát a Bölcsődék Igazgatóságának csapatai zárták, mielőtt átadták a szociális munka napja díjait. Az érmet Kóty Zsuzsanna, a Jószolgálati Otthon Közalapítvány napközijének fejlesztő pedagógusa tervezte, majd Vas János éremmester öntötte bronzba.

A Magyar Mentőszolgálat Alapítvány elnöke, Pribil Sándor a Soós Erzsébet-díjat adta át. Az elismerésben részesült kiváló dolgozók névsorával és méltatásaikkal következő lapszámunkban jelentkezünk.