A kormány mennyi pénzt költött a védekezésre?

A kormány a koronavírus-járvány elleni védekezésre két alapot hozott létre. Az egyik az egészségügyi védekezésre, az emberéletek mentésére szolgáló járvány elleni védekezési alap, a másik a gazdaságvédelmi alap. Az előbbibe 633 milliárd forintot irányított a kormány és ebből eddig 480 milliárdot használt fel. „Az alapból fedeztünk minden egészségügyi beszerzést, így például a maszkok, a védőfelszerelések és a lélegeztetőgépek megvásárlását, de egyebek mellett a kiskunhalasi járványkórház felépítésének költségeit is” – mondta a pénzügyminiszter a Magyar Nemzetnek.

A gazdaságvédelmi alapba 923 milliárd forintot irányítottak, amelyből ez idáig 904 milliárdot használtak fel, egyik részét a munkahelyek megóvására, másik részét az új beruházások támogatására költötték. „Ezek csupán a legszűkebb értelemben vett védekezési kiadások, az összegben nincs benne például az ideiglenes adó- és járulékkedvezmények, -mentességek költsége vagy éppen a hitelmoratórium hatása. Csak az utóbbi 2000 milliárd forintot hagy azoknál az adósoknál, akik úgy döntöttek, hogy nem fizetik idén hitelüket. Összességében 9000 milliárd forintot, a bruttó hazai termék, a GDP húsz százalékát fordítjuk a válság egészségügyi és gazdasági hatásainak kezelésére” – hangsúlyozta a lapnak adott interjújában Varga Mihály.

A jövő évi költségvetésben 5500 milliárd forintot terveznek ennek a két alapnak a finanszírozására. Ezek az adatok nemzetközi összehasonlításban sem elhanyagolhatóak, arányaiban Európában csak a németek és a csehek tudtak ilyen összeget fordítani a védekezésre.

A Gazdaságvédelmi operatív törzs elsődleges célja a magyar gazdaság növekedési pályára állítása, ezért azonosítja és felszámolja azokat az adminisztratív szabályokat, bürokratikus terheket, amelyek fékezik a gazdaságot, akadályozzák a vállalkozások működését – mondta a pénzügyminiszter. Varga Mihály hozzátette, a törzs négy fő területre koncentrál: figyelemmel kíséri és ellenőrzi a magyar gazdaság védelme érdekében hozott kormányzati intézkedések végrehajtását, véleményezi a magyar gazdaság védelme szempontjából releváns kezdeményezéseket, és javaslatokat fogalmaz meg a kormányzati beavatkozásra – derül ki az MTI híradásából.

Már a Magyar Nemzet interjúja is feszegette azt a kérdést, miszerint az ellenzék úgy véli, ezek az összegek nem elegendőek, több kellene. Mi ezzel az országos jelenséggel most nem kívánunk foglalkozni, de nem megyünk el szó nélkül Pintér Tamás, Dunaújváros polgármesterének szavai mellett. Pintér Tamás más témában ugyan, de Szabó Zsolt gazdasági alpolgármesterrel közösen tartott közel 20 perces sajtótájékoztatót, amelynek videóanyaga nyilvános. Ezen a polgármester a következőket bírta mondani: „a Fidesz-kormány sújtotta az önkormányzatokat azzal, hogy elvette a gépjárműadót tőlük, amely jelen esetben, itt Dunaújvárosban 123 millió forintot (ez jóval kevesebb, mint a városi költségvetés egy százaléka – a szerk.) jelent. Némán asszisztálnak a fideszes képviselők (a helyi fideszes önkormányzati képviselőkről beszél – a szerk.) a Fidesznek az ámokfutásához, amelyben megnyomorítják az önkormányzatokat, elveszik a dunaújvárosiak pénzét”. Van annak egy diszkrét vajszínű árnyalata, hogy a fentebb a pénzügyminiszter szavait idézve felsorolt összegek elköltését ámokfutásnak nevezi a helyi polgármester.

A koronavírus elleni védekezésbe ugyanis nemcsak a városnak kellett beszállnia pénzzel, de a védekező intézkedéseket, amelyek nem kevés pénzbe kerülnek, valószínűleg több dunaújvárosi polgár is igénybe vette, hiszen az nem volt előírva, hogy az jár mindenkinek, kivéve a dunaújvárosiakat. Arról nem is beszélve, hogy Varga Mihály a következő évi költségvetés kapcsán az MTI-nek elmondta: „több mint 857 milliárd forintos forrás jut az önkormányzatoknak 2021-ben, ami 16 százalékkal, 118 milliárddal több, mint idén. Hitelforrás nélkül az önkormányzatok jövőre közel 3000 milliárd forinttal gazdálkodhatnak – mondta, hozzátéve, hogy a települések iparűzési adóbevételei az elmúlt 5 évben 50 százalékkal emelkedtek, így bízhatnak abban, hogy ez a jövőben is növekedni fog. Beszámolt arról is, hogy 200 milliárd forint hitelkeretet is biztosítanak az önkormányzatok számára beruházásokhoz, valamint folytatódik a Modern Városok Program, de uniós programokból is fordítanak az önkormányzatok fejlesztéseire.”

Lehet tehát siránkozni azon, hogy a kormány megsarcolta az önkormányzatot, de lehet, hogy inkább gondolkodnia kellene a polgármesternek, mielőtt ily szavak hagyják el a száját.