A járvány nyomában érkező válság felerősíti a problémákat

Tájékozatlanság és kiszolgáltatottság jellemzi leginkább a munkavállalók helyzetét, mindezt pedig csak tovább erősíti a járvány nyomában érkező gazdasági válság – véli dr. Volein István ügyvéd, a Fejér Megyei Ügyvédi Kamara elnökhelyettese, akit a kamara díjmentesen elérhető jogsegély-szolgálatáról, valamint aktuális munkaerőpiaci tapasztalatairól is kérdeztünk.

Szabó Szabolcs

Fotó: Zsedrovits Eniko

Az interjú egyeztetésekor úgy fogalmazott: „zajlik az élet...”!

– Valóban. A munkajog területén aktív ügyvédként, a megyei kamara elnökhelyetteseként úgy látom, sajnos kritikus helyzetben vagyunk. A koronavírus és az arra adott hazai és nemzetközi válaszok nagyon komolyan érintik a munka világát. Éppen ezért is gondolta úgy a Fejér Megyei Ügyvédi Kamara, hogy ebben a helyzetben lépni kell, és április 20-án elindította díjmentesen elérhető jogsegély-szolgálatát. Mindennek korábban már voltak előzményei, hiszen a Budapesti Ügyvédi Kamara tavaly őszi, részben hasonló akciójának mintájára mi is elkezdtünk hasonlót szervezni. Természetesen a járványhelyzet szinte minden korábbi forgatókönyvet átírt, de említésre méltó, hogy az akkori megkeresésemre közel húsz dunaújvárosi ügyvéd mondott igent. Ami a jelent illeti: a megyei kamara úgynevezett „pro bono” szolgáltatása a munkavállalók felé irányul, hiszen, mint korábban a megyei és a helyi sajtóban is megjelent: munkanaponként 10 és 15 óra között vehető igénybe az ingyenes jogi tanácsadás a 06-22/791-838-as telefonszámon. E szolgáltatás egészen addig él, amíg a veszélyhelyzet fennáll.

Cégenként változó, miként reagálnak egy-egy helyzetre a vezetők

Prognosztizálható, hogy a gazdasági válság tetőzésével párhuzamosan egyre több embert bocsátanak el. Adott esetben mire figyeljenek a munkavállalók?

– A magyar munkavállalók jelentős többsége tájékozatlan és kiszolgáltatott, mindezt a járvány okozta helyzet sajnos csak felerősíti. Gyakran tapasztalom, hogy a munkavállalók hosszú éveken át nem is tudják, milyen jogi és társadalombiztosítási keretek között vannak foglalkoztatva. Így, ha felmerül a munkahely elvesztése, akkor döbbennek rá, hogy például csak részmunkaidőre voltak bejelentve, vagy számukra nem is fizették a társadalombiztosítási járulékot... Amit tanácsolhatok: aki úgy érzi, veszélyhelyzetbe kerülhet, az nézze át, vagy ha nincs a birtokában, szerezze meg munkaszerződését, és tájékozódjon a további lehetőségekről.

Dr. Volein István a megyei ügyvédi kamara díjmentes jogsegély-szolgáltatásáról is beszélt Fotó: Zsedrovits Enikő/Dunaújvárosi Hírlap

A járványhelyzet nyomában a keresleti és kínálati válság egyszerre jelentkezett, így egyes ágazatok esetében a munkaadók is jelentős gondban vannak. Sokuk csak úgy maradhat életben, ha megválik az éppen nem alkalmazható munkaerőtől.

– Volt, van ügyfelem természetesen a munkaadói oldalról is. Ilyen esetben azt szoktam tanácsolni a cégvezetőnek, elsőként konzultáljon a könyvelőjével. Milyen gazdasági lehetőségei, tartalékai vannak? Lehet-e, és ha igen, milyen mértékben igénybe venni állami támogatást, a most éppen aktuális bérkiegészítést? Ezek tisztázása után érdemes beszélni a további lehetőségekről. A mindennapi tapasztalataim azt mutatják, hogy cégenként változó a vezetői hozzáállás. Azon cégvezetők, akik az adott vállalat légkörében, kultúrájában szocializálódtak, érezhetően jobban átérzik a felelősséget, így rugalmasabbak, megfontoltabbak egy ilyen válsághelyzet esetén is. Természetesen általánosítani soha nem szerencsés, hiszen azzal még a legjobb menedzser sem tud mit kezdeni, ha egyik hétről a másikra megszűnik a teljes kereslet a cég által gyártott termékek iránt. Azt is látni kell, hogy kevés olyan magyar ­kis- és középvállalkozás van jelenleg, ahol hosszú távú tartalék áll rendelkezésre, így képesek lehetnek kigazdálkodni egy hosszabb távú leállás, vagy egy beszállítói kiesés miatti gondokat.

A felmérések azt mutatják, hogy az átlagos magyar munkavállalók jelentős többségének sajnos nincs érdemi, azaz hosszú hónapokra elegendő tartaléka.

– Éppen ezért is fogalmaztam úgy korábban, hogy a munkavállalók jelentős része kiszolgáltatott helyzetben van. Minden munkavállaló aktuális élethelyzete, lehetősége más és más, így konkrét recept nincs arra, hogy mit is lehet tenni, ha az ember elé tesznek egy papírt például a munkaviszony megegyezéses felmondásáról. Ilyen esetben a felek maguk egyeznek meg a felmondási időről és a munkáltató által fizetendő esetleges juttatásokról. Ha vitás helyzet adódik, az már más eset, itt mindként félnek mérlegelni kell: mit is választ? Tapasztalataim szerint a cégek és munkavállalók többsége sem szeret a bíróságra járni, így törekedni kell a mindkét fél számára elfogadható megegyezésre.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!