A csatornaberuházás segíti a talajba jutó víz csökkentését

A Duna nyugatra vándorlása folyamatosan a folyópart pusztításával jár és járt, az akkor kialakult helyzetben fontos szerepe volt ennek az általánosságnak, mert nem tudott a felgyülemlett víz kifolyni a korábbi csuszamlások miatt.

Mi történt Kulcson a Duna-parttal?

A katasztrófával terhelt időszakban szakértői jelentések szerint óriási mennyiségű csapadék esett, ami több hónapos eltéréssel fejtette ki a hatását Kulcson. Mindezek következtében a háttérből érkező víz nyomására meglazult a partfal, majd stabilitását vesztve elcsúszott a Duna irányába, és a község négy részét súlyosan érintő földmozgás következett be, nevezetesen a Vörös parton, a Hullám-Deák utcákban, a hajóállomás és a strand szakaszain. A partfalcsúszásnak már voltak korábban, 2006-ba előjelei, azonban csak 2010 és 2014 között következett be a település négy szakaszán a katasztrófa.

Partvédelmi munka

Több mint négy kilométeres szakaszt érintett Kulcson az a tragikus helyzet, aminek következtében összesen tíz házat le kellett bontani.

A kulcsi partvédelmi munkálatok megkezdésekor már sok helyen bizonyított a megbízást teljesítő szakértő cég, köztük Rácalmáson is, ahol sikeres munkát végeztek, bár hangsúlyozták, hogy a szomszéd település geológiailag jóval szerencsésebb helyzetben van.

Elsők között a hajóállomás felett két 14 méteres aknát létesítettek, majd a háttérből érkező vizet 22 méter mélységben, és mintegy 200 méter hosszúságban speciális dréncső beépítésével kivezették, aminek hatására a kilazult partfalat stabilizálták. Miután feltérképezték a csúszást elindító talajrétegeket, a kifejezetten a két ütemben elvégzett feladatra – háttérvizek eltávolítása és védművek építése – tervezett vízmentesítő eszközökkel megállították a további csúszást, rézsűcölöpökkel és horgonyokkal megfogták a veszélyes területet.

Végül a község öt pontján mérőállomásokat állítottak fel, amik a polgármesteri hivatal mögötti berendezéshez képest méri a földmozgásokat.

Nehezítő körülmények

A további katasztrófák megakadályozása érdekében a munkákat a megmozdult földterületeken, illetve azok határán végezték, ami csak a lakosság engedélyező közreműködésével volt lehetséges.

Ezért a stabilizációs munkálatokhoz lehetőség volt a magánkézben lévő területek önkormányzati tulajdonba vonására. De több gazdával nehezen, vagy egyáltalán nem lehetett a megcsúszott területek értékében megállapodni.

Az aktuális állapot

Minden, jelenleg Magyarországon elérhető technológia Kulcson bevetésre került. Így a megvalósult partfalvédelmi beruházásokkal jelentős eredményt értek el a kivitelező hatékony intézkedésének köszönhetően. A part csúszását három kritikus területen megállították. A település Vörös-parti részén nincsen állami, illetve önkormányzati terület, így ott semmilyen védekezés nem történhetett a többi településrészt finanszírozó vis major alap hiányában. Ez a területrész jelenleg is folyamatos mozgásban van, ezért is keresik az önkormányzat vezetői a stabilizálást finanszírozó pénzügyi megoldást.

A tragédiához vezető állapothoz képest a most tapasztalt időjárás sokkal kevésbé csapadékos, ami a part csúszása szempontjából kiemelt veszély, de a közeljövőben befejeződő csatornaberuházás is segít majd a talajba jutó vízmennyiség minimalizálásával.

Végső konklúzió: nem szabad megvárni a vészhelyzetet

Kulcson a csúszásveszélyesnek minősített területeken az érvényben lévő építési rendelkezések szerint kizárólag csak védőmű építhető, illetve a már meglévő ingatlanok állagmegóvása végezhető el. Ezért nagyon fontos, hogy ingatlanvásárlás előtt a leendő tulajdonos tájékozódjon az önkormányzatnál a lehetőségeiről. Már csak azért is, mert sok helyen csak az áramszolgáltatást állították helyre, egyéb közművekbe való bekapcsolódásról csak jövőbeli lehetőségként beszélnek az illetékesek. Az önkormányzat folyamatos kontrollrendszert szeretne kiépíteni – amelyhez forrást keresnek jelenleg –, a település minden részén, hogy már egy lehetséges vészhelyzet előtt legyen lehetőség a beavatkozásra.