A lángelmék bárhol a világon  megtalálják a kitörési pontot

Szentgyörgyi Albert Imre néven lett anyakönyvezve, anyai ágon a neves Lenhossék orvosprofesszori dinasztia leszármazottja volt. Orvosi diplomáját a Budapesti Tudományegyetemen szerezte meg. Szent-Györgyi Albert egyike volt azon magyar kutatóknak, akik a legnagyobb hatást gyakorolták a nemzetközi tudományos életre. Ő volt az első, máig egyetlen magyar tudós, aki hazai kutatásáért kapott természettudományos Nobel-díjat.

Az első világháborús évek

Szent-Györgyi 1914 nyarán a diákok számára kötelező három hónapos katonai szolgálatát töltötte, amikor kitört az első világháború, majd a 65. miskolci gyalogezred önkénteseként a keleti frontra került. Katonaorvosként szolgált egészen 1916-ig, életét kockáztatva mentette a sebesülteket, amiért megkapta az Ezüst Vitézségi Érmet. A lövészárokharc borzalmai miatt elege lett a háborúból, és néhány nappal egy hadszíntéri visszavonulás után belelőtt a bal karjába, hogy kórházba kerülhessen. Lábadozása alatt folytatta egyetemi tanulmányait, és 1917-ben gyorsított képzéssel megkapta orvosi diplomáját. Még az év szeptemberében feleségül vette Demény Kornéliát, a Magyar Posta vezérigazgatójának lányát.

Az olasz frontra küldték katonaorvosként, 1918. október 3-án azonban megszületett kislánya, Nelli. A gyermek születése miatt rendkívüli szabadságot kapott, és mire eltávozása lejárt, vége lett a háborúnak. A Pozsonyi Egyetem Farmakológiai Intézetében, Mansfeld Gézánál talált asszisztensi állást, első tanársegéddé nevezték ki két év időtartamra 1920. augusztus 31-ig. A trianoni békeszerződés aláírása után Pozsony hivatalosan Csehszlovákiához került, Mansfeldet és munkatársait, köztük Szent-Györgyi Albertet is pedig – mint idegen állampolgárokat – kiutasították az országból.

Élet a két világháború között

Mivel a háború utáni Magyarországon reménytelen dolog volt kutatással foglalkozni Szent-Györgyi családjával együtt Prágába, Berlinbe majd Hamburgba költözött, ahol nagyon szegény körülmények között éltek. Később Hollandiába kerültek, ahol elkezdett foglalkozni a sejtlégzés, a biológiai oxidáció kérdéskörével, ami akkor egy sokat kutatott és vitatott téma volt. Egyik tudományos munkájában Szent-Györgyi megoldotta a sejt légzésével kapcsolatos problémát, és ezután vált neve igazán ismertté a tudományos körökben, majd felajánlottak neki egy kutatói ösztöndíjat a Cambridge Egyetemen. 1927-ben az egyetemen megvédte a hexuronsav felfedezéséről írt doktori disszertációját, majd a kémiai tudományok doktora lett. A következő évben Klebelsberg Kuno magyar kultuszminiszter megbízásából felajánlották neki a Szegedi Tudományegyetem orvosi és kémiai tanszékének a vezetését. Szent-Györgyi elfogadta az ajánlatot, de még részt vett több külföldi kutatásban, majd csak 1930 októberében foglalta el szegedi katedráját, és itt kezdte meg kutatói és oktatói tevékenységét. A Tisza-parti városban a Rockefeller Alapítvány támogatásával Szent-Györgyi egy modern tudományos központot és biokémiai iskolát hozott létre. Új oktatási stílust vezetett be, az addig megszokott merev, tekintélytiszteletre épülő professzorokkal ellentétben, ő elvárta diákjaitól, hogy vitatkozzanak vele, meghívta őket a lakására, együtt sportoltak és kirándultak.

A C-vitamin

Az már kétszáz éve ismert volt, hogy a citrusfélék fogyasztása megelőzi a skorbutot, majd az 1910-es években felfedezték a vitaminokat is. A C-vitaminnak elnevezett skorbutellenes anyag pontos kémiai mibenléte azonban továbbra is rejtély maradt. Az 1930-as évekig Szent-Györgyi nem foglalkozott vitaminkutatással, de a hexuronsav vizsgálata során többedmagával rájött, hogy a hexuronsav koncentrált C-vitaminból áll, vagyis gyakorlatilag azonos vele. Egyes amerikai kutatók, akik egyébként kapcsolatban álltak Szent-Györgyivel magukénak vallották a C-vitamin felfedezését, de a szabadalmi hivatal, akárcsak később a Nobel-díj Bizottság Szent-Györgyi elsőbbségét hirdette ki e témában. A magyar kutató a kísérletekre valamennyi hexuronsavát elhasználta, amit külföldről hozott, így teljesen véletlenül derült ki, hogy a paprika jelentős mennyiségű C-vitamint tartalmaz, amit könnyebb is volt izolálni, mint a citrusok levéből, valamint kémiailag hasonló cukrot is tartalmaz. Azonnal átállította valamennyi munkatársát a paprikatisztításra és alig egy hét múlva másfél kilónyi C-vitamin volt a kezében. A C-vitamin felfedezőjeként Szent-Györgyi azonnal világhírnévre tett szert, 1937-ben a Nobel-díj Bizottság neki ítélte oda az orvosi és fiziológiai díjat „a biológiai égés folyamatával kapcsolatos felfedezései, különösen a C-vitaminnal és fumársav katalizátorral végzett kutatómunkája elismeréseképpen”.

Szent-Györgyi Albert a Nobel-díjjal járó érmét az akkoriban kitört szovjet–finn háború, finnországi szenvedőinek ajánlotta fel. Az érem holléte több évig ismeretlen volt, azonban végül mégis visszakerült, és jelenleg a Magyar Nemzeti Múzeumban látható.

A második világháborús évek

Szegeden további kutatásokat végzett, majd a Magyar Tudományos Akadémia 1938-ban rendes tagjai sorába választotta. Abban az évben amerikai előadókörúton vett részt, ahonnan felesége nem tért vele haza. A válást később kimondták, majd 1941 októberében feleségül vette Borbíró Mártát, akivel annak 1963-ban bekövetkezett haláláig élt együtt.

Belgiumban végzett tudományos munkát, amiért III. Lipót belga király kitüntette, majd miután a szegedi egyetem egy része visszaköltözött az időközben Magyarországhoz visszacsatolt Kolozsvárra, Szegeden egy új egyetem, a Horthy Miklós Tudományegyetem létesült, amelynek első rektora lett.

Újabb tudományos kutatásba kezdett, vizsgálta az izom-­összehúzódás mechanizmusát. A második világháború alatt részt vett az ellenállási mozgalomban, csoportja a Szent-Györgyi Szervezet nevet kapta. Kállay Miklós akkori magyar miniszterelnök tudtával, a magyar demokratikus erők kérésére Magyarország átállásáról tárgyalt a szövetségesek képviselőivel, ezért a német megszállás után bujkálnia kellett. A háború után aktív közéleti szerepet vállalt egy új demokratikus Magyarország létrehozásában bízva.

A szíve mindvégig magyar maradt

Két alkalommal látogatott haza Magyarországra, először 1973-ban, amikor átadták a Szegedi Biológiai Központot, majd másodszor 1978-ban, amikor tagja volt a Szent Koronát hazánknak visszaszolgáltató amerikai küldöttségnek.

1986. október 22-én, 93 éves korában halt meg az Egyesült Államok-beli otthonában, veseelégtelenség következtében. Az Atlanti-óceán partján lévő háza kertjében temették el.

A Nobel-díj mellett munkásságát világszerte számos elismerésben részesítették, több neves külföldi egyetem díszdoktorrá avatta. Nevét mindenhol tisztelettel ejtik ki, és mi magyarok méltán lehetünk rá büszkék!

A háború után

Budapesten, a Pázmány Péter Tudományegyetem biokémiai tanszékének vezetője lett, 1945–47 között a nemzetgyűlés tagja, majd az Országos Köznevelési Tanács elnöke. Megalapította a Magyar Tudományos Akadémiától független Magyar Természettudományos Akadémiát, majd a két akadémia összevonása után a Magyar Tudományos Akadémia másodelnöke volt. Eredetileg őt kérték fel elnöknek, de Szent-Györgyi maga helyett Kodály Zoltánt javasolta az Akadémia első emberének.

Az amerikai évek

Az országban bekövetkezett politikai fordulat és annak következményei miatt 1947-ben Amerikába emigrált. Ott létrehozott egy alapítványt, amelynek keretei között eleinte az izomműködés biokémiáját, majd a rák kialakulását kutatta. 1955-ben kapta meg az amerikai állampolgárságot. Második felesége 1963-ban, még egyetlen lánya Kornélia pedig 1969-ben mellrákban hunyt el, ami nagyon megviselte az emigrációban élő tudóst. Gondjait csak tetézte, hogy kiderült, több tízezer dolláros adóssága keletkezett, egy tőle független pénzügyi szabálytalanság során. Talán családi tragédiája is közrejátszott abban, hogy létrehozta a Nemzeti Rákkutató Alapítványt, itt különös fontosságúnak ítélte meg a rák kialakulásában a szabad gyökök szerepét. Felismerte a vitaminok, különösen a C-vitamin gyökfogó hatását.

1965-ben feleségül vette egyik kollégájának 24 éves lányát, Susan Wichtermant, egy év elteltével azonban házasságuk felbomlott. Politikai kérdésekben is felemelte a szavát. Több előadást tartott, valamint cikkeket írt a vietnámi háború ellen, továbbá a fegyverkezési verseny veszélyeire is felhívta a figyelmet. „Az őrült majom” című könyvében kifejti, hogy XX. századi ember még mindig a kőkorszaki reflexek alapján cselekszik, annyi atomfegyvert halmozott fel, amellyel többszörösen el lehet pusztítani a Földet.

1975-ben feleségül vette a nála ötven évvel fiatalabb Marcia Houstont, akivel egészen haláláig élt együtt.

Felhasznált irodalom:

N. Szabó József: Szent-Györgyi Albert tudománypolitikai és kultúrdiplomáciai tevékenysége a második világháború után. Rubicon.hu.

https://hu.wikipedia.org

Életútja: Szent-györgyi Albert – Életútja

Tasiné Csúcs Ildikó és Tasi Domonkos Attila. „Egy tragikus tévedés és következményei. A szocialista cenzúra kihúzásai Szent-Györgyi Albert önéletrajzi írásaiból”

Nagy Ferenc. Szent-Györgyi Albert és a magyar Nobel-díjasok

Újszászi Ilona: Szent-Györgyi Albert szellemi öröksége

Hannus István: A C-vitamin szegedi analízise

Pukánszky Béla: Szent-­Györgyi Albert pedagógiai gondolatai