Vukovár: Nagy lehetőségek a vajdasági testvérkapcsolatban!

Miután az alpolgármester állította, Jakumetovic Rozália, vagyis ahogy ő bemutatkozott: Rózsika a motorja a magyar kapcsolatoknak, szóra bírtuk, miért esett a választása Dunaújvárosra.

- A Farkas házaspár, Farkas Lajos múzeumigazgató és felesége Farkas Márta látogatott meg minket Vukováron, és kiderült, hogy földijeim, hiszen én is vajdasági is vagyok, a feleség pedig Horvátországból való. Nagyon megörültem, hogy fel tudtuk venni a kapcsolatot, pláne, hogy tudtam, Vukovárnak magyarországi testvérvárosi kapcsolata még nincsen. Ráadásul Dunaújváros is a Duna partján van, így a két dunai gyöngyszem, Vukovár és Dunaújváros találkozott.

Farkas Márta, Jakumetovic Rozália és Friedrichné Pethő Ilona a múzeumlátogatáson Fotó: Zsedrovits Enikő

- Amire én vágyom, és szeretném, ha be is teljesülne, hogy egy nagyon jó kapcsolat alakuljon ki. Nálunk a magyarság zöme idősebb már, de úgy hallottam, itt is vannak hagyományőrző csoportok, így az első kapcsolódási pont már meg is van. Nekünk nagyon fontos a magyar nyelv ápolása. Jó lehetőségek mutatkoznak a kis- és középvállakozásokban, a borok is jó kapcsolódási pontot adnak, ugyanakkor a kultúra és a sport terén jók a kilátások. Mindemellett az iskolásoknak is jó lehetőség, akik a magyar nyelvet szeretnék ápolni, függetlenül attól, hogy Horvátországban születtek, szerbek vagy ruszinok. Számukra komoly lehetőség lenne, ha eljöhetnének Dunaújvárosba magyarul tanulni. Mi is szívesen fogadjuk a magyar gyerekeket, akik horvátul szeretnének tanulni. Megvizsgáljuk, miben tudnánk a legjobban együttműködni. A Duna biztosan összeköt minket. Remélhetőleg ez a turizmusban is megnyilvánulhat. Nagyon sok ötletem van.

- Nálunk, Vukovár városában háromszáznegyvenhét fő vallja magát magyarnak. A mi egyesületünk kettőezernyolcban alakult a férjem buzdítására. Jelen pillanatban százhatvan tagunk van. Énekkarunk, szakcsoportjaink működnek, kirándulásokat, rendezvényeket szervezünk, és ápoljuk az anyanyelvünket Amire nagyon büszke vagyok, az a Magyar bál, amit tíz éve minden esztendőben megrendezünk. Erre a közel négyszáz fős rendezvényre, amelyet Palotás tánccal nyitunk, Magyarországról, a Vajdaságból, Ausztriából, Németországból jönnek vendégek. Ha lenne nagyobb termünk, akár ezer fővel is meg tudnánk tölteni.