Hírek

2017.09.05. 08:15

Egy hétig Katowicében kutattak "Sztálinváros polgárai" után

KATOWICE Történelmi dokumentumok, levéltári adatok, élők elbeszélt történetei, s persze a szovjet totalitárius rendszer propagandája is kiváló források a "Sztálinváros polgára voltam" elnevezésű európai projektben való hasznos és építő tevékenységnek. Brassót követően most egy hetet töltöttek Katowicében a kutatók Albániából, Romániából, Bulgáriából és Magyarországról.

Pálinkás István

A feszes ám színesen tartalmas lengyelországi program annyira sokrétű megszólalási és feldolgozási keretet teremtett minden kutató számára, hogy a Dunaújvárosi Egyetemet képviselők is kézzelfogható eredményekkel tértek haza.

A dunaújvárosi küldöttség: dr. Csiszér Annamária (b), dr. Veres Lajos, Cseh József, Nyitrai Erzsébet , Fábiánné Fülöp Zsuzsanna
Fotó: Pálinkás István

Dr. Csiszér Annamária a Dunaújvárosi Egyetem tanársegédje a "Sztálinváros polgára voltam" megnevezésű program vezetőjeként összegezte a néhány nap katowicei tapasztalatait: - A lengyelországi program második állomása volt ennek a projektnek, és újra találkoztunk a külföldi partnereinkkel. Második alkalommal, ám elsősorban abban a reményben, hogy megosszuk egymással azokat a tapasztalatokat, munkát, amit elvégeztünk már. A három héttel ezelőtti brassói bemutatkozás volt az első kör, most pedig a továbbfejlesztésen volt a hangsúly. Sikerült a katowicei embereket bevonni ebbe a programba. Megtudtuk, milyen különbségek vannak a brassói sztálinvárosi emberek emlékei és a katowicei emlékek között.

Dr. Csiszér Annamária

Milyen azonosságokat mutat a különböző nemzetekben való totalitárius hatalom megjelenése a "sztálinvárosiak" emlékeiben?

- Azonosnak tekinthető minden kutatásban a személyes hangvételű nagyon pozitív, és ugyanakkor negatív emlékek együttes megjelenése. A katowicei workshopból kiemelendő, hogy sikerült egy olyan polgárt megtalálniuk, aki elsőként született Sztálinvárosban a város elnevezésekor. Az első újszülött szólalt meg tehát, aki elmondta a keresztelésének tapasztalatait: hogyan kapta meg a Joszif nevet, milyen élete volt a városban, hogyan éltek akkor Katowicében. Brassóban inkább a visszaemlékezések sorjáztak, abból pedig az, hogy milyen hatással volt az emberekre a kor. Idősebb megszólalók voltak, akik fiatalkori tapasztalataikat mondták el.

Miben segít jelenkorunkban ezeknek a történelmi emlékezéseknek, illetve konkrét dokumentumoknak a feldolgozása?

- Segít megérteni a múltat, hiszen akik nem éltek még az 1950-es években, azok nyilván kevésbé érzékenyek erre. Konkrét példákon át megfoghatóvá és érthetővé teszik ezeket az évtizedeket. Mivel ennyire konkrét történeteken át mesélik el, ezért érzelemmel teli, megható, közelebb érezhető valóságtényeket kapunk, mintha könyvben olvasná az ember. Igazából ennek a kornak, korszaknak az oral history (elbeszélt történetek) utolsó, még élő tagjai szólalnak meg, ami határozottan nagy értéket képvisel minden kutató számára.

Dr. Veres Lajos

Dr. Veres Lajos először furcsállta, hogy szerepel a Sztálinváros polgára voltam rendezvénysorozatban Auschwitz - Birkenau központi haláltábor megtekintése, ám a térképre tekintve Katowice közelsége egyértelműen mutatta számára is, hogy nem véletlen a kapcsolódás:

- Későbbi beszélgetések során aztán fölmerült az a kérdés, hogy a projekt nem csak a más néven működő városokról szól, hanem arról a történelmi időszakról, ami érintette a település életét. (1949-1960) Ez az időszak hozta magával a II. világháborúból mindazt, ami következett. Auschwitz persze nem csak a világháborúról szól, hanem az azt követő időszakról, amikor használták még a tábort más funkciókra is. Kiderültek ezek a haláltábor bejárása során, ahogyan az is, milyen összefüggések voltak. Természetesen, az ember tud eleget erről, de mégis megnyugtatott, hogy mindezt láttam. Számomra, aki regionális gazdasági ügyekkel foglalkozom több évtizede, fontos momentum volt a várost Sziléziában látni. Ez a térség nyersanyagban nagyon gazdag régió, és köztudott volt korábban is, hogy az Európában még nagyobb gazdasági pozíciókat elérni kívánó hatalmak, mindig is törekedtek itt a gazdasági-politikai hatalom megszerzésére. A Szilézia Múzeum bejárása során a régió sokféle történelmi szituációinak, megpróbáltatásainak, küzdelmeinek voltunk tanúi. A dokumentumok rávilágítottak és megmutatták, hogy miként őrizhette meg autonómiáját, befolyását a vidék. Végül is Lengyelországnak ma is hajtómotorja. A gazdaság mellett nagyon fontos a logisztikai funkciója, hiszen Katowice logisztikai központ is. Igazából hasonlóságokat mutat Dunaújvárossal, mint például közutakban, vasúti forgalomban, de vízi útvonalon egyaránt. Egyáltalán a földrajzi elhelyezkedése folytán, ahogy Katowice a mai napig - fogalmazott.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!