Martonyi Londonban: Magyarország jó munkát végzett

A magyar külügyminiszter délelőtt a londoni magyar nagykövetségen tartott nemzetközi sajtótájékoztatón, délután pedig az egyik legtekintélyesebb londoni politikai-stratégiai kutatóműhely, a Királyi Külügyi Intézet - székháza után közkeletű nevén a Chatham House - hallgatósága előtt összegezte a magyar EU-elnöki félév tapasztalatait.
Martonyi János a sajtótájékoztatón a magyar EU-elnöki időszak kiemelkedő külpolitikai fejleményei között említette az arab országokban lezajlott fordulatokat, kijelentve: az EU "reagáló, és nem proaktív" szerepet játszott, de az "Arab Tavasz" eseményeit senki nem látta előre. Hozzátette: Közép-Európának különös felelőssége a demokratikus átmenet tapasztalatainak megosztása az arab országokkal, ugyanakkor nagyon fontos, hogy Európa "ne utasításokat adjon", sőt még tanácsadói szerepet se töltsön be. "Kizárólag a saját tapasztalatainkat kívánjuk átadni, elmondjuk, mi történt a mi országainkban ... de gondosan kell eljárni, kerülve, hogy mi mondjuk meg nekik, mit kell tenniük" - fogalmazott.
Az arab országokban zajló folyamatokról délutáni egyórás előadásában kijelentette: ezek a fejlemények - külpolitikai vonatkozásaik mellett - azonnal humanitárius segélykérdéssé, migrációs kérdéssé, valamint energiapolitikai és energiabiztonsági kérdéssé is váltak az EU szempontjából. 
A líbiai konfliktussal kapcsolatban a Chatham House-ban azt mondta: ebben a kérdésben ő a "keményvonalasok" közé sorolja magát, mivel számára a líbiai események elsősorban a ruandai és a srebrenicai vérontásokat idézték fel, miközben mások gondolataiban inkább Afganisztán és Irak került előtérbe.
Martonyi János előadásában kijelentette: a Líbiában végrehajtott nemzetközi beavatkozás nélkül ezrek haltak volna meg.
A nagykövetségen tartott sajtótájékoztatón - arra a kérdésre, hogy az euróövezeti, főleg a görögországi adósságválság nyomán Magyarország nem kívánja-e megfontolni az esetleges kimaradást a valutaunióból - a külügyminiszter úgy felelt: Magyarország nem fél az euróövezeti tagságtól, gazdasága versenyképes, a magyar export felét magas technológiájú termékek adják, és a magyar gazdaság biztonsággal tudja magát finanszírozni a piacról.
Az MTI kérdésére, hogy a görög válság nyomán nem tapasztalta-e Brüsszelben és a nagy euróövezeti országokban a további valutauniós bővítés esetleges késleltetésének, az euróövezeti csatlakozási folyamat leállításának szándékát, Martonyi János határozott nemmel felelt. Felidézte: amikor Észtország teljesítette a csatlakozási feltételeket, az észteket "habozás nélkül" felvették.
"Egy dolog az euróövezet általános állapota", de ettől függetlenül nincs helye halogató taktikának az új tagországok felvétele ügyében - tette hozzá.
Az EU és az euróövezet állapotáról a Chatham House-ban tartott délutáni előadásában azt mondta, hogy "nem annyira rossz a helyzet, mint amilyennek tűnik". A médiában a válság és a kisegítő csomagok hírei dominálnak, az adósságválságtól leginkább sújtott három ország - Görögország, Írország és Portugália - azonban az euróövezet összesített hazai termékének együtt is csak a 6 százalékát adja.
Hozzátette: a pénzügyi válság éveiben az EU-tagállamok átlagos államadósság-rátája jóval kisebb mértékben emelkedett, mint például az Egyesült Államoké.
Martonyi János londoni előadásában megerősítette, hogy Magyarország szeretné bevonni a schengeni övezetbe Romániát és Bulgáriát. A külügyminiszter szerint vannak arra utaló jelek, hogy végül kedvező döntés születik ebben a kérdésében.