A végén minden a helyére került a megérdemelt olasz Eb-sikerrel

Salamon Miklós, a Dunaferr huszonegy évvel ezelőtti bajnokcsapatának oszlopa, a válogatott védő nem titkolja, bajnoki meccseket már nem néz a tévében, sőt, BL- és El-meccseket sem követ a tévé előtt, azonban az egy hónapon át tartó Eb-t érdeklődéssel figyelte.

Elsőrangúan támadtak is, kreatív játékosokkal

– Kellemes csalódás volt a seregszemle, az olasz csapat volt a favoritom, de nagyon szurkoltam a dánoknak is. A kulcsember, Eriksen drámájával nehéz helyzetbe kerültek, az első két meccsen nem is találták a ritmust, aztán, ahogy mentek a meccsek, úgy teljesítettek egyre jobban, komoly sportemberi kvalitásokról tettek tanúbizonyságot. A horvátoknak is szurkoltam, ezúttal sem futballoztak rosszul, de nem voltak annyira összeszedettek, mint három éve, a vb-n. A spanyolok a csoportmeccseken nem voltak meg­győzőek, az egyenes kieséses szakaszban jobban teljesítettek, az elődöntőben felülmúlták az olaszokat, mégis kiestek. Az olaszok nem csak remekül védekeztek, elsőrangúan támadtak is, rendkívül kreatív játékosokkal rendelkeznek. Az első félidőben az angolok jobbak voltak, aztán az olaszok átvették az irányítást. A meccs előtt döntetlent tippeltem, a büntetőknél pedig Donnarummáék sikerét. Bejött.

Az angolok kapcsán azt mondja, nagy meglepetést jelentett az, hogy a szigetországi gárda aranyéremért küzdhetett.

– Előzőleg nem gondoltam volna, hogy ilyen messzire jutnak, korábban is gyakran kezelték őket esélyesként, aztán elbuktak. Most nem számoltam velük, pedig kellett volna, ugyanis egy meccs kivételével végig otthon játszottak, ami nagy könnyebbség, csak a negyeddöntőre kellett utazniuk Rómába, az ukránokat könnyedén verték. A dánok elleni elődöntőben már nem ment nekik annyira. Nem igazán szeretem a futballjukat. A németektől nem vártam többet, pár éve dominálták a világfutballt, vb-t nyertek, azonban az eredmények egyre rosszabbak. Az angolok elleni nyolcaddöntőben, a britek 1–0-s vezetésénél Thomas Müller kihagyott ziccere egyértelműsítette, ez a garnitúra már nem képes megújulni, nem csak a kapitányi poszton, a játékosállományban is változásoknak kell következniük. A franciákért sem rajongok túlzottan, multikulturális csapat, nagyszerű játékosokkal, de ezen az Eb-n nem tudtak egymásért harcolni.

Három éve a vb-n ők nyújtották a legjobb teljesítményt, most a játékuk és a viselkedésük sem volt meggyőző. Ezzel szemben a mieink előtt le a kalappal, alázatosak voltak és egységesek. Marco Rossi valamit tud, nagyszerűen összerakta az együttest, nem is emlékszem, az utóbbi évtizedekben láttam-e ennyire szervezett együttest. Öt éve, Franciaországban továbbléptünk a csoportból, most ugyan nem, ám úgy gondolom, ezúttal annál is jobban teljesítettek a fiúk, gyorsaságban, gondolkodásban, sebességben felzárkóztunk Európához, látszik, hogy mit akarunk futballozni. Élmény nézni a mieink játékát, sőt, elérték azt a szintet, hogy immár nem pusztán reménykedünk, hanem joggal várjuk, jó eredmény születik majd. Persze, azt kijelenteni nem lehet, hogy kijutunk a vb-re, mert az még nagyon messze van. Az angolok erősek, a lengyelek is komolyak, de nem gondolom, hogy jobbak nálunk, a budapesti, 3–3-ra végződő vb-selejtezőn megérdemeltük volna a győzelmet.

Szabó József, a mindenki által Johnny becenévvel illetett sportvezető volt a klubelnöke a dunaújvárosi sportegyesületnek, amely az ezredfordulón halmozta a sikereket.

Elképesztő érzelmek szabadultak fel bennük

– Ahogy a többség, én is Olaszország sikerét reméltem a fináléban, elképesztő érzelmek szabadultak fel bennük a torna alatt, az már megkapó volt mindig, ahogy összekapaszkodtak, a játékosok énekelték a himnuszt. Roberto Mancini nem csak a játékrendszer kialakításában, a közösség formálásában is nagyszerűt alkotott. A mieinkről is csak a legjobbat lehet mondani, az első, portugálok elleni meccsünkön a háromgólos verségben alighanem szerepet játszott, hogy nem futballoztunk elég bátran, az edzői stáb levonta a tanulságokat, a későbbiekben más volt a harcmodor, ami meg is hozta az eredményét, a franciák és a németek ellen jobban futballoztunk. Megtaláltuk a labdabirtoklás megfelelő arányát. A tornán az olaszok játszották az igazi futballt, az angolok sem fociztak rosszul, ráadásul a döntőig a csatár, Raheem Sterling extrát nyújtott, fontos gólokat lőtt, azonban a fináléban már nem tudott hozzátenni. Mégis szorosan alakult, mert az elején a házigazdák találtak egy gólt. Ha az olaszok szerzik az elsőt, korábban eldőlt volna a meccs, a déliek nem engedték volna felállni a szigetországiakat. A két, veterán belső védő, Chiellini és Bonucci túl azon, hogy hátul nem hibáznak, mennek előre, támadásban is használhatóak. A nagy csalódást a portugálok, a németek és a franciák jelentették, a németek ezúttal nem játszottak igazán jól, amire az utóbbi hónapok történései alapján számítani lehetett, a galloknál túl sok volt a rossz teljesítmény.

A válogatott védő, Éger László négy évet töltött piros-fehérben, szerepelt a spanyol másodosztályban, a Poli Ejido együttesében, pályafutását 2014-ben szülővárosában, Pakson fejezte be.

Éger különösen örült volt játékostársa, Fiola góljának

– A mieink szereplése szenzációs volt, nagyszerű hangulatú meccsekkel, megérdemeltük volna a továbbjutást. Jellemző, hogy az utolsó csoportmeccsen, Münchenben a házigazdák őrizték a nehezen megszerzett döntetlent, Marco Rossi gárdája hat percre volt a továbbjutástól. Korábbi játékostársam – öt éven át futballoztunk együtt Tolnában –, Fiola Attila franciák elleni góljának különösen örültem. Nagyszerű sportember, ő mindig kiváló jó átlagot hoz, bármilyen meccsen, bajnokin, nemzetközi kupameccsen klubcsapatában, a válogatottban lehet rá számítani. Rendkívül stabil teljesítményt nyújtott, remek alany, minden edzőnek ilyen labdarúgót kívánok. Az Eb összességében kimondottan magas színvonalú meccseket hozott, az úgynevezett kicsik felnőttek a nagyok mellé. A legnagyobb csalódást a németek és a franciák jelentették, őket elődöntőbe vártam, ezzel szemben a 16 között elbúcsúztak. A belgák nagyon jók, de hiányzott belőlük valami, hiába van erős együttesük, mégsem tudtak eljutni a végjátékig. A spanyolok jól levezényelték a fiatalítást, sok új arcot láttunk, szervezettek voltak, az olaszok elleni elődöntőben is domináltak, de elöl hiányzott náluk az a minőség, amivel az olaszok rendelkeznek. A finálé előtt egyértelműen nekik szurkoltam, amiben biztosan szerepet játszott, hogy az angoloknak bár több helyzetük volt, mint a dánoknak, szerintem jogtalan tizenegyessel jutottak a döntőbe, egy Eb elődöntőjében ilyen esetért ritkán adnak büntetőt, a szigetországiak menetelésében szerepet játszott a hazai pálya.

Dobos Barna volt a trénere a Dunaújvárosnak 2014-ben, valamint a Zalaegerszegi TE 2019-ben élvonalba jutó együttesének, a jelenben a DPASE csapatát működtető gazdasági társaság ügyvezetője.

Egységesek és taktikailag fegyelmezettek voltak

– Minden világversenyt nagyon várok, természetesen mindig nézem a meccseket. A kezdés előtt azt mondtam, nem gondolom azt, hogy kis csapat messzire jut. Ezúttal a dánok ott voltak az elődöntőben, bár igazából őket kis csapatként emlegetni nem szerencsés, ők már a torna előtt jelezték, hogy érdemes velük számolni. Az angolok azzal, hogy szinte végig otthon játszottak, az esélyesek közé léptek, a francia, olasz, belga, spanyol, angol ötösből vártam a végső győztest. A mi csoportunkból a franciák, a portugálok és a németek mentek tovább, aztán gyorsan búcsúztak. Az egyenes kieséses szakaszban dőlnek el az igazán fontos dolgok, egyre kisebbek a különbségek, gyakran következik hosszabbítás, illetve tizenegyesek, ami ezúttal is gyakran megtörtént. Eleve sok múlik a sorsoláson, az angolok lényegesen könnyebb ágra kerültek, a másik oldalon a nagyok eltakarították egymást. A belgák megint nem tudták átlépni a saját árnyékukat, az úgynevezett nagy generáció nem tud a csúcsra érni. Pedig rutin már van mögöttük bőven. A németektől nem vártam sokat, az utóbbi időben megtört az összhang, korábban a sorsdöntő helyzetekből rendre jól jöttek ki, ezúttal nem volt meg a kohézió. Ha az angolokat le is győzik a 16 között, a következő körben biztosan búcsúztak volna. A végső olaszok végig egységesek és taktikailag fegyelmezettek voltak, mindenkinek megvan a helye, a védekezést továbbra is magas szinten művelik, valamint immár a támadást is, továbbá döntő, hogy világklasszis kapussal rendelkeznek, aki elképesztő bravúrokra képes. A mieink teljesítménye nagyon tetszett, végig szervezettek, masszívak voltunk.

A vb megnyerésére is nagy esélyük van

A több poszton is bevethető Lengyel Ferenc összesen tizennégy évet töltött Dunaújvárosban, csapatkapitánya az ezredforduló aranycsapatának. Manapság a Pápai ELC nagypályás szekcióját vezeti.

– Kiegyensúlyozott, remek torna volt, a hangulatot fokozta, hogy mi is rendeztünk meccseket, nagyszerű hangulatban zajlottak a budapesti összecsapások. Többen mondják, az angolok érdemtelenül jutottak a döntőbe, úgy gondolom, a finálét megérdemelték, azt viszont nem, hogy meg is nyerjék. Gareth South­gate együttese nem futballozott rosszul a tornán, de az olaszok jobbak náluk. Pedig kiestek kulcsfigurák, főként Spinazzola, mégis képesek voltak pótolni őket. A régi hagyományokat meghagyták, de jelentősen előreléptek támadásban, kombinatív játékot játszottak, ami az edzői stáb hatalmas dicsérete. A szövetség vezetői jól döntöttek, amikor a szakmai stábban régi nagyokat alkalmaztak, akik egyrészt hitelesek, másrészt pontosan tudják, mi a futball lényege. A világbajnokság megnyerésére is nagy esélyük van.