Anyák napi orgonakoncert anya-fia előadásában

Tüzes Marcell Sámuel katolikus és evangélikus kántor, orgona-művésztanár mellett a koncerten közreműködött édesanyja, Hajnal Piroska magánénekes, a rákoscsabai Krisztus Király Énekkar tagja is egy kortárs ária erejéig.

Tüzes Marcell minden zeneszám előtt egy rövid ismertetőt tartott az előadandó darabról. Így a nyitó Händel műről, a Sába királynőjének érkezéséről is elmondta, hogy eredetileg egy opera részlete, egy zenekari mű, amiből számos orgonaátirat készült, több filmben, sorozatban megjelenik, mint bevonuló ének. A folytatásban Pachelbel D-dúr kánonja hangzott el, amely hasonlóképp népszerű esküvőkön, filmek kísérőzenéjeként. Az eredetileg vonós hangszerekre írott művet ugyancsak sokan átdolgozták orgonára, nálunk az amerikai zeneszerző, Colin Hand orgonaátiratában hangzott el.

A következő darab szerzője Johann Caspar Ferdinand Fischer evangélikus zeneszerző, Johann Sebastian Bach nagy ihletője, hiszen Bach tanulmányozta fiatal korában Fischer műveit, és nagyon nagy hatással volt a későbbi nagy zeneszerző fiatal éveire. Sok hasonlóság fedezhető fel a korai Bach művekben az itt elhangzott d-moll Passacaglia-val is, amely egy hangzatmenetet több, mint húsz variációban dolgoz fel a nagyon halktól a teljes orgonahangzásig.

A folytatásban Domenico Zipoli olasz barokk zeneszerző Offertóriumának tételei csendültek fel, amik a korabeli szentmisék állandó és változó tételeiként hangzottak el. Ez egy sajátságosan olasz, vidám hangulatú zenemű, amiben a korabeli olasz operák hangulata jelenik meg. Egy darab erejéig visszatértünk Magyarországra, ugyanis Koloss István XX. századi orgonista zeneszerző gyűjtésében és átiratában Régi magyar táncok hangzottak el a lőcsi virginálkönyvből. 

Egy franciául és latinul íródott imádság, a Laudate Maria volt a következő darab, amit édesanyja, Hajnal Piroska magánénekes közreműködésével adott elő. Ezt a művet Gounod dallama alapján szóló szopránra, vagy tenorra és orgonára két ma is élő művész rakta össze. Orgonára Michael Chanard (ő Marokkóban és Avignonban szolgál orgonistaként) hangszerelte, a szöveget pedig a Marrakeshben élő Bernard Vadon írta. A történethez hozzátartozik, hogy 2019-ben Marrakeshben az egyetlen működő orgonán adtak koncertet édesanyjával, akkor kapták meg ennek a műnek a kottáját személyesen a két szerzőtől kapták meg, amit dedikáltak is nekik.

A romantika korába léptek át Liszt Ferenc Nun danket alle Gott (Jer, dicsérjük Istent) című ünnepélyes korálfantázia szerzeményével, amit akkor írt, amikor Németországban élt és ami a mai napig énekelt dallam a lutheránus istentiszteleteken, de katolikus istentiszteleteken is feltűnik.

A koncert végére két francia zeneszerző sortie-szerű (kijárat) művét tartogatta, ami a kivonuló zene a francia szentmiséken. Az első Charpentier: Te Deum című zenekaros, kórusos műve, ami egy rendkívül ismert dallam. A koncert zárásaként Cesar Franck, a francia szimfonikus orgonazene úttörőjének D-dúr Sortie című darabja hangzott el. Ebben is egy ismert egyházi művet dolgoz fel, amit leginkább kórusműként ismerhetünk  Ó, jöjj el Messiásunk címmel.

A vastapsos ünneplésnek köszönhetően egy meditatív ráadás, Domenico Zipoli Elevazione című toccatája zárta a napot.