2022.10.04. 07:00
Oratorikus, összművészeti produkciót hoztak létre
Manapság már ritkán látni, hallani olyan előadást, amilyennek szem- és fültanúi lehettek a nézők vasárnap este a Bartók nagytermében. A különleges produkció a Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza, valamint a székesfehérvári Alba Regia Szimfonikus Zenekar kortárs zenei műhelyének közreműködésével jött létre Én vagyok címmel.
A megye két jelentős kulturális intézménye fogott össze erre a ritkaságszámba menő koncertszínházi előadásra
Fotó: Ihasz Martin
A megye két jelentős kulturális intézménye fogott össze erre a ritkaságszámba menő koncertszínházi előadásra, amelyet a zene világnapjának másnapján hallgathatott meg a publikum. Hozzájuk csatlakozott a Quintia zenekarból is jól ismert Németh Irma népi énekes, illetve Kurucz Gergely művészeti vezetésével egy kórus, a város válogatott dalosainak részvételével. Csadi Zoltán, a Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza művészeti igazgatója nem csak az előadás rendezői feladatait vállalta magára, de az egyetlen prózai szerepet is, a kétségek közt vergődő Jézus megformálását. Az előadás karmestere Ruff Tamás, az Alba Regia Szimfonikus Zenekar igazgatója volt.
Dobri Dániel, az Alba Regia Szimfonikus Zenekar kortárs művészeti vezetője – aki lassan a Bartók házi szerzőjének számít – Johann Sebastian Bach műveiből, egészen pontosan Klavier-sorozatának néhány prelúdiumából (Igor Sztravinszkij átiratában), valamint Farkas Bence kompozícióiból állította össze a produkció zenei elemeit. Csadi Zoltán munkáját dramaturgként Kiss Judit Ágnes segítette, Kodolányi János: Én vagyok című regénye, Ördögh Szilveszter Koponyák hegye című kisregénye, valamint Szakonyi Károly J. Ch. naplójából című novellafüzére alapján elindulva fűzték fel a történet szálát.
Az oratorikus, kortárs, összművészeti koncertszínházi előadás lényegébe Jesuah bar Jószif (Jézus, József fia) – ahogy Kodolányi János nevezi Jézust az Én vagyok című történelmi regényében – életét mutatja be, arra keresve a választ vívódásai közepette, hogy miért nem fogadta el a környezete a „Megváltót” nemes tanításai, emberfeletti csodatettei ellenére, és miért árulta el legbensőbb híveinek egyike.
A gondosan válogatott szövegeket zenei betétek egészítik ki, megjelenítve, kommentálva a gondolatokat. Az énekesek és a kórus az archaikus népi és apokrif imádságokból – elsősorban az Erdélyi Zsuzsanna által gyűjtött Hegyet hágék, lőtőt lépék című kötetben található dalokból és Mária-énekekből – válogatott tételeket és újrakomponált imádságokat énekeltek.
Az előadás számára új zenekari műveket komponált Farkas Bence zeneszerző, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem zeneszerzés tanszékének óraadó oktatója.