Öko-táncelőadás és tragikus párkapcsolati kálvária a Bartókban

Dunaújváros - Jelenünk egyik, ha nem a legfontosabb kérdése, hogy technikai civilizációnk képes lesz-e megbirkózni az egyre inkább jelentkező ökológiai válság következményeivel. E szerteágazó problémakörre világít rá a Lábnyom című öko-táncelőadás, amelynek rendező-koreográfusa a Bartók táncszínház kiváló táncművésze, Dunaveczki Éva. 

A harcművészetek számos elemét is felhasználtuk

– A darab ötlete az ökológiai lábnyom fogalmából ered. Az ökológiai lábnyom egy olyan mutató, amely megpróbálja számszerűsíteni, miként is használjuk túl a Föld erőforrásait. Bő két éve megírtam már a darabot, és az előadás létrehozásában pedig hatalmas segítséget nyújtott Garajszki Margit dramaturg. Igyekeztünk a tánc formanyelvével megfogalmazni és átadni, hogy például az erdőirtással miként pusztítjuk el környezetünket. Úgy vélem, ha valóban emberként tekintenénk a természetre, akkor tudhatnánk, mit is visel el környezetünk. Mivel ez egy harc, az ember és a természet, valamint ember és ember között, ezért a harcművészetek számos elemét is felhasználtuk, és bízom benne, hogy ez még izgalmasabbá teszi az előadást – mondta el a Lábnyom rendező-koreográfusa. 

A Liselotte és a május című táncjáték pedig egy újszerű mozgásvilág feldolgozásában meséli el egy nő tragikomikus párkeresési kálváriáját. A darab alaptörténete, hogy Lise­lotte öt, merőben eltérő férfival – régi osztálytárs, hipochonder könyvelő, vízvezeték-szerelő, skizofrén költő, hajléktalan – találkozik lakásán, akik mind véletlen szerencsétlenségük miatt különbözőképpen vesztik életüket. Az ősbemutató főpróbája előtt a darab rendező koreográfusa és egyben díszlettervezője Bánházy Eszter lapunknak kifejtette: 
– Liselotte és a május már számos feldolgozásban került színpadra, több országban is bemutatták korábban. Én főleg a női karakterre koncentráltam, mert tapasztalatom szerint a mai világban a nők nagyon gyakran kétségbe esnek, ha harminc év felett még nem találták meg a párjukat. Azt próbáltam kihangsúlyozni, hogy talán, ha nem görcsösen próbálunk rátalálni valamire vagy valakire, akkor az magától jön. Ilyen a szerelem, amely általában hirtelen csöppen be az életünkbe. A darab prózai változatainál a Liselotte és férfi szerepeket rendre egy női és egy férfiszínész játssza. A mi előadásunkban azonban a női karaktert is öt lány viszi színpadra, és a férfiakat is különböző művészek testesítik meg. Főként a modern tánc mozgásvilágára építettük az előadást, amelybe néptáncelemeket is vegyítettünk. Főként a férfiszereplők kedvéért, hiszen sokan közülük néptánctagozaton végeztek, és e tudásukat mindenképpen használni szerettem volna. 
Mindkét előadás a Bartók Táncszínház és a Varidance Társulat játékában valósult meg. A Lábnyom és a Liselotte és a május legközelebb május 7-én lesz látható a Bartókban.