Örömteli véres jelenetek és rendhagyó maskarás alkalom

Február 15-én délután 14 és 18 óra között farsangi véradásra várták az önkénteseket a vöröskereszt dunaújvárosi szervezetének munkatársai. 

A vér nélkülözhetetlen a rászoruló betegek gyógyításában, az életmentésben. A tudomány mai állása szerint a vér semmi mással nem helyettesíthető, mesterségesen nem állítható elő, csak véradással pótolható. A hazai egészségügyi intézmények ellátása éves szinten nagyságrendileg 390 ezer vér­adással biztosítható, így a folyamatos, biztonságos ellátáshoz – munkanapokra lebontva – napi 1600–1800 véradóra van szükség. 

A véradás során levett vérből előállított legrövidebb lejáratú vérkészítmény (trombocitakészítmény) csupán 5 napig használható fel, ezért nagyon fontos a véradások folyamatossága. 

A vér nélkülözhetetlen az életmentésben

– Vérre mindig szükség van, és a rendhagyó véradóalkalmak, mint például a Mikulás-véradás vagy a retró véradás, mindig több véradót vonzanak az átlagnál. Ma legalább 50-60 önkéntesre számítunk. Tehát február közepén már évek óta hagyományosan a farsangi véradásban gondolkodtunk. Mivel a farsang az újraéledő természet, a tavaszvárás és a maskarások ünnepe, ezért természetesen a szokásunkhoz híven mi is jelmezben várjuk a véradókat, akiket a Valentin-nap közelsége miatt gyönyörű kézműves szívvel és édességgel ajándékozunk meg. Természetesen jelenleg is érvényben vannak a járvány­ügyi előírások. Most is azt vártuk a jelentkezőktől, hogy a vért kapó betegek egészségének védelme érdekében tartsák be ezeket, például ne jelentkezzenek és ne lépjenek a véradás területére, ha jelenleg koronavírus-megbetegedésben szenvednek, ha a betegségre jellemző tüneteik vannak, vagy ha Covid–19-beteggel kerültek kapcsolatba. Itt a helyszínen maszk használatát kérjük, valamint kézfertőtlenítés és testhőmérséklet-mérés után léphetnek a jelentkezők a vér­adás helyszínére – mondta el Geistné Erdélyi Júlia, a vöröskereszt munkatársa. 

A rendkívüli véradások során a szakemberek szerint az is jellemző, hogy a rendszeres véradók elcsábítanak magukkal barátot, ismerőst, családtagot. Akik első kézből szerezhetnek tapasztalatot, bátorítást kapnak, és gyakran végigvezetik az úton a véradásig a kísérőt, aki aztán így eljut majd az első jelentkezésig. Mi két első véradóval is találkoztunk az esemény során. Mindketten irányított véradásra érkeztek. 

– Németh Ferenc vagyok, a Rómain élek és a Rostiban tanulok. Még nem tudom, hogy mi leszek, ha nagy leszek. De most személyes érintettség miatt jöttem vért adni. Egyáltalán nem félek, mert édesanyám is rendszeres véradó – mondta el Németh Ferenc. 

– Én a kolléganőm férje számára adok vért, életemben most először – mondta el a szintén első véradóként segíteni vágyó Ragóné Györök Zita. 

Vércsoportok - Az AB0-vércsoportrendszer alapján 4-féle vércsoportot különböztetünk meg: A, B, AB, 0. Magyarországon a leggyakoribb vércsoport az A-s, amíg a legritkább az AB-s. Ez nem mindenhol van így. Pl. Amerikában a leggyakoribb vércsoport a 0-s. Az AB0-vércsoportokat Karl Landsteiner fedezte fel 1901-ben. Ezt megelőzően nagy kérdés volt az orvostudomány számára, hogy a vérát­ömlesztés miért menti meg valaki életét, más pedig miért hal bele. A vérátömlesztés szempontjából az AB0-vércsoportrendszer után az RhD-vércsoport a legfontosabb. Ha a vérünk tartalmaz RhD-antigéneket, akkor RhD-pozitív vércsoportról, ha nem tartalmaz, akkor RhD-negatív vércsoportról beszélünk. Magyarországon a vérellátás során szakmai követelmény, hogy lehetőség szerint minden beteg a saját vércsoportjának megfelelő vért kapjon.