Áldatlan állapotok vannak az idősek otthonában is

A poloskainvázió országos probléma, mégis felháborították az internetezőket a felvételek. Bölcskei Anna intézményvezető azt mondja, minden létező módszert kipróbáltak már a bogarak ellen.

Belépve az otthonba átható vegyszerszag fogad minket. Az épület falán kívül még élő, bent már elpusztult vagy döglődő poloskák tucatjait látjuk. A pókhálókban fürtökben lógnak, az ablakpárkányon, a szúnyoghálón és a bútorokon is tízesével nyüzsögnek a rovarok. Az igazgatónő elmondása szerint csak a múlt héten több mint százezer forint értékben vásároltak poloska elleni szereket, amelyek több-kevesebb sikerrel elpusztítják ugyan a kártevőket, de arra már nem alkalmasak, hogy távol is tartsák azokat. Délelőtt a takarítók küzdenek az invázió ellen, délután a nővérekre, gondozókra hárul a feladat. Mindössze két órán át jelent védelmet a vegyszer, ám utána kezdhetik elölről az egész procedúrát.

Bölcskei Anna több rovarirtó céget is felkeresett már, de mind tanácstalanok. Nem véletlenül, hiszen jelenleg nincs hatásos vegyszer ezek ellen a poloskák ellen, csak – ha mondhatjuk így – kevésbé hatástalan. Egy idősotthonban azonban vigyázni kell ezeknek a használatával, hiszen, ahogy Anna mondja, idős, legyengült emberek életterét nem permetezhetik be veszélyes, szúrós szagú, tömény vegyszerekkel. Az irtás alatt a lakókat kiküldik a társalgóba, és csak akkor engedik őket vissza, mikor már elpusztultak a rovarok, a szag pedig elviselhetővé vált.

A lakók türelmesek, sőt, akad olyan is, aki önként ajánlja fel a segítségét a személyzetnek, és együtt küzd a poloskák ellen. Bár távol tartani nem lehet azokat, élő bogarat nem sokáig lehet látni az épületben, hiszen azonnal elpusztítják mindet. A jövő hétre várható lehűléssel viszont a poloskák száma is csökken, és a hidegebb időjárás miatt inaktívvá vált bogarak nem okoznak többé problémát az idén.

Az MTA dolgozik a megoldáson

Tartósan jelenleg minden vegyszerre immunisak, természetes ellenségként pedig csak a fürkészdarazsat és az imádkozósáskát ismerik. A Magyar Tudományos Akadémia növényvédelmi kutatói már dolgoznak a megoldáson, és tanulmányozzák a hazánkban nem őshonos, invazív fajok, a márványospoloskák és a vándorpoloskák viselkedését, keresik azoknak hazai parazitáit, ragadozóit és tartós ellenszerét. Az alkalmi megoldást jelentő vegyszerek mellett pedig egy környezetbarát csapdát fejlesztenek ki, ami egyszerűen és könnyen megsemmisíthető. Kontschán Jenő, az MTA Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének igazgatója szerint 2020-ra, a kutatást finanszírozó ­GINOP-pályázat végére készülhet el a csapda prototípusa.