2024.02.12. 11:00
Amikor a szépséges Duna megmutatta a másik arcát
Év végi meglepetésként érkezett a dunai áradás, amely december 29-én tetőzött Dunaújvárosnál, 500 cm-t mértek a vízügyi szakemberek. Míg ez szerencsére nem okozott kárt a térségünkben, a tíz évvel ezelőttit azóta emlegetjük. 2013 júniusában az árvíz Kisapostagot is elérte, ami az országos sajtó figyelmét is felkeltette. A baj nagyságát mutatja, hogy még a Miniszterelnök is ellátogatott a helyszínre. Nagy Attilát az áradás kapcsán kértem egy visszaemlékezésre.
- Pont a falunapunkat megelőző időszakban indult el a nagy árhullám a Dunán. Reménykedtünk benne, hogy nem lesz akkora, mint ami végül kialakult, de készültünk rá. Akkor még az elődöm, Schreiner Béla volt a polgármester. Rám bízta a helyi védelmi bizottság vezetését.
Mindenféle külön hívás nélkül jöttek a faluból, hogy ki mit tud segíteni. Helyi lakosok, civil szervezetek mind megmozdultak.
A Nőegylet kente a zsíros kenyereket, a sportolók, a magánemberek rakták a homokzsákokat, az önkéntesek a saját autóikkal hordták a helyszínre a felszereléseket. Több, mint tízezer darab homokzsákot töltünk meg így és együtt pakoltuk is a helyére.
Csodálatos összefogásnak voltunk a részesei. Mindenki érezte, hogy most tenni kell. Nagyon jó érzés volt ezt megélni!
A védekezésnek abban a fázisában, amikor már veszélyes volt a helyzet, már senkit sem engedtek a területre, csak a katasztrófavédők, katonák és rendőrök dolgoztak. A lakott épületeket sikerült megvédeni, egyedül a Bárka vendéglő szenvedett kárt, a földszinti éttermi részt gyakorlatilag elöntötte az árvíz. Ezen kívül nagyobb kár nem keletkezett.
A víz egészen az orvosi rendelőig jött fel, de abban sem okozott kárt. A védekezés után a nagy részét elszállították a homokzsákoknak, de a helyszínen is maradt elég sok belőle, a sportpályán egy óriási hegyet alkotott a mennyiség. Annak a hónapnak a végén lettem polgármester, így az árvízi utómunkákban is részt vettem. A homokot ki kellett szedni a zsákokból. Ez veszélyes anyagnak minősült. A zsákok elszállítása ez égetőbe több millió forintot emésztett fel, abban az időben. De sok ideig tartott a terület fertőtlenítése és rendbetétele is. Ezek csak azok a munkák, amit mindenki láthatott, de a háttérben is óriási feladat hárult az önkormányzat dolgozóira. Több ezer oldalnyi dokumentációt kellett elkészítenünk a hatóságok felé. Bár nem tartozik a témához, mindenképp érdekesség, hogy ezeket alá is kellett írni. Körmöltem naphosszat. Mikor benyújtottuk a dokumentumokat, akkor közölték, hogy másoljuk le még egy példányban, majd azt is írjam alá…
- Most is készültek az áradásra? Van ilyenkor valami vészforgatókönyv, ami alapján megszervezik a munkát?
- Pont most aktualizáltuk. Ahogy változnak a személyek, a körülmények, ahhoz alakítjuk a forgatókönyvet. A védekezésben részt vevő embereket ki kell jelölni, ezt a katasztrófavédelem rendszeresen ellenőrzi. Gyakorlatokat is szoktunk tartani, tehát nem improvizálunk, ha esetleg nagyobb árhullám jön. Erre folyamatosan készülünk.
- Reméljük, hogy nem lesz ilyen. A mostani áradásban keletkeztek károk?
- Ilyen méretű tavaszi áradások mindig voltak. Zöld áradásnak hívtuk. Mikor jött a jó idő április környékén, akkor a hegyekből a megolvadt hó árhullámot idézett elő. Akkor sem voltak káresemények és szerencsére most sem.
- Kiment megnézni a mostani áradást?
- Természetesen kimentünk. A rakodó felé vezető utat ellepte a víz, de nem olyan mértékben, hogy gyalogosan, vagy kerékpárral nem lehetett volna megközelíteni. A rakodó és a település közötti szakaszon van egy mélyebb rész, ilyenkor átfolyik rajta a víz, amit a felnőttek és a gyerekek is élveznek.