Feloldhatatlanok az ellentétek?

Manapság egyre többet tapasztalom, hogy a fiatalabb és az idősebb generáció között egy egyszerű reggeli tömegközlekedés során, vagy akár a boltban is, feloldhatatlannak tűnő feszültség alakul ki. Vegyük egy fiatal lány és egy idős néni példáját. Az alábbi eset, amelynek tanúja voltam, egy délutáni buszra várva történt. Pár perccel később, már a buszon utazva megkérdeztem mindkét felet arról, mit gondolnak a másik viselkedéséről? Íme a válaszok:

Idős néni: „Odaértem a buszmegállóba és köszöntem, de a fiatal lány csak mormolt valamit. Mikor megjött a busz, fel szerettem volna szállni, de a lány elém tolakodott. Csaknem fellökött! A fülében fülhallgató volt, és a telefonját nyomkodta. Nem hagytam szó nélkül. Megmondtam neki, hogy a mai fiatalsággal az a baj, hogy nem tiszteli az idősebb generációt, mindig a telefon van a kézben, és nem figyelnek a körülöttük lévő világra! A lány hátrafordult, és megvonta a vállát. Ez a mai generáció! Persze vannak kivételek, de egyre ritkábban találkozom velük.”

Fiatal lány: „Vártam a buszt, egy néni is a megállóban állt és köszönt. Éppen anyukámmal váltottam üzenetet a telómon, ezért halkan köszöntem vissza. Ez láthatólag nem tetszett neki. Mikor beért a busz, a néni csak állt, és amikor megindultam, ő is megindult, csaknem összeütköztünk. A fülhallgatóm a fülemben volt, de nem hallgattam zenét, anyukám még írt egy üzenetet, és neki válaszoltam. A néninek nem igazán tetszett, hogy nem foglalkozom vele, ennek hangot is adott. Én megvontam a vállam. Mit is mondhattam volna? Sokszor elfelejtik, hogy ők is voltak fiatalok.”

Hasonló nézetbeli különbségek előfordulnak szinte naponta. Szerintem van egy nagy hibánk: mindenkiben és mindenben hibát keressük. Pedig gyakran előfordul, hogy mindkét érvelés megállja a helyét, csak éppen nem ismerjük a másik érveit. Egy nap talán eljutunk odáig, hogy a világ országaiban évente egyszer megrendezzük a KONFLIKTUS NAPJÁT, amikor a különböző szempontok mérlegelésére és egymás megértésének fontosságára hívnánk fel a figyelmet. Bár a lényeget enélkül is megláthatnánk.

Kovács Leonóra 9/1.

Lorántffy középiskola