Színház

2018.01.30. 08:00

Czajlik József Dunaújvárosban rendez

A Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza következő bemutatóját Czajlik József rendezi. A főpróba hetén nem volt könnyű pár percre leültetni.

Balla Tibor

– Ez egy felkérés volt, a színház szerette volna bemutatni ezt a darabot. De én nagyon megszerettem, úgyhogy rögtön elvállaltam. Főiskolás koromban találkoztam Molnár Ferenccel, a darabjaival. Onnantól kezdve Molnár jegyezve volt nálam.

Konkrét élménye a darabbal kapcsolatban nem volt?

– Ezzel nem. Én Pozsonyban végeztem, ott Molnár Ferencet nem játszanak. Komáromban a Liliomot természetesen játszották, arról voltak élményeim, de az Üvegcipőt nem is láttam.

Nem is túl gyakran veszik elő. Mi lehet az oka?

– A második felvonás rettentően nehéz szcenikailag (a színjáték terének, a színpadnak a kialakítása, technikai berendezése – szerk.). Nagyon nehéz helyzet abban kibontani a problémákat.

A közönség ugyanúgy imádja ezt a Molnár-darabot is.

– Igen. Ez egy nagyon jó darab, jó szerepekkel. A közönség szereti, hiszen Molnár számára is nagyon fontos volt, hogy a közönség elismerje, és tudott is olyan darabokat írni. Igen, ebben benne van a siker.

Amikor a felkérés érkezett, volt már egy elképzelés a fejében, vagy utána kezdett el építkezni?

– Nem volt. A koncepcionális előkészítés utána következett, akkor kezdődött az építkezés, a helyzetkeresés, az értelemkeresés.

Mi fogta meg a műben?

– Alapvetően a történet már megkonstruált: szerelmi négyszög van igazából. Ritka ez a helyzet, hogy mindkét főszereplőnek, akik tíz éve párban élnek, van egy-egy szerelmese. Egyikük nem is tud róla, de a darab során megtudja, a másik pedig már szerelmi viszonyt folytat, és ez komoly kavarodást okoz a színdarabban, megfejelve azzal a ténnyel, hogy házasságra akar lépni a nő a férfival, akivel tíz éve él. Ezek mentén, ezek tudtával nagyon szövevényes történet bontakozik ki, miközben a jellemek kristálytisztán körülrajzoltrak. Követhetők, értelmezhetők, ráadásul minden szereplőnek megvan a maga nagyon átélhető igazsága, és ez még jobban kiszélesíti a kört, mert mindenkivel együtt lehet haladni, mindenkit szeretni lehet a főhősön túl is. Ez is egy ritka helyzet. Egyszer csak mindenki sorsa érdekessé válik számomra, mert egész egyszerűen szerethetők.

Igaz ez a történet ma is? Ma is üvegcipőt kaphat bárki a lábára?

– A kor szemszögéből nagyobb reveláció volt akkor elismerni egy ilyen nagy korkülönbségű kapcsolatot. Akkor ennek is megvolt a pikantériá­ja. Manapság ez gyakrabban előfordulhat, de elsősorban az volt a fontos számomra ebben a meseszerű történetben, hogy a szerelem milyen rendezőerővé tud válni, és hogyan tudja felbolygatni a belső erőviszonyokat. Ez minden szempontból érvényes a mai napig is. Egy elköteleződés, egy szerelmi vágy, egy ragaszkodás milyen szálakat képes megmozgatni?! És ennek a történetnek pozitív vége van, itt mindenki elnyeri méltó jutalmát. Ezért is idealisztikus és meseszerű, de mindenféleképpen tiszta történetvezetése van. Nincs feltétlenül happy end, Molnár vigyázott erre, két olyan irányt nyit meg, ami pozitív lehetőség, ami továbblépés, ami az újrakezdés lehetőségét adja, de semmi nem biztosítja azt, hogy ez meg is marad. De a darab végén, amikor elbúcsúzunk, akkor nagyjából elrendeződnek a dolgok.

Az emberi kapcsolatokat kiüresítő közösségi oldalak korában kíváncsiak erre az emberek?

– Persze. Kíváncsiak rá, mert nem tudnak mást tenni, mert ez úgy van megírva. Ez egy magával ragadó történet, amely minden szempontból megmozgatja az emberi fantáziát, állandóan kérdőjelek, váratlan helyzetek vannak. Egyszerűen megragadja az emberi természetet. A figyelmet fenntartja a váratlanság ereje, a belső motivációk egyszerűen felébrednek, ettől nagyon nehéz szabadulni.

Már a finisben járunk. Hogyan ítéli meg a társulatot?

– Jó munkaközeggel találkoztam, jó teherbírással. Nem volt semmilyen rossz érzésem. Nekem fontos az, hogy a tervekhez képest hogyállunk, és eddig tudtuk tartani a terveket. Ez önmagában egy nagyon jó helyzet, elégedett vagyok.

Ismeretlenül mivel csábítana be az előadásra?

– Ez a PR-osok és a marketingesek feladata, nekik kell kitalálni a hívószavakat. De azért jöjjön el, mert egy nagyon változatos, izgalmas történetet láthat, ami ráadásul három nagyon különböző helyzetben játszódik. Azt gondolom, hogy aki szereti azt a fajta színházat, ami folyamatosan haladó, lineáris történetet mesél el nagyon szuggesztíven, annak nagyon fog tetszeni ez az előadás. Mindemellett fantasztikus szerepek vannak benne.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!