Ilonka néni és Feri bácsi: Becsületességre, szorgalomra, őszinteségre nevelték a gyermekeiket

Boldog Születésnapot!

Dr. Galambos Dénes ország­gyűlési képviselő és Cserna Gábor polgármester személyesen köszöntötte otthonában Partizer Ferencet és kedves feleségét, Ilonka nénit. Az országgyűlési képviselő elismeréssel szólt arról az áldozatos munkáról, amelyet Feri bácsi végzett Pálhalmán. Mint mondta, a kormány nagy figyelmet fordít az idősek támogatására, megbecsüli a magyar nyugdíjasokat. Cserna Gábor kihangsúlyozta, hogy nagyon összetartó, életvidám, kedves családot ismert meg, és örül annak, hogy a Partizer házaspár jó egészségben élte meg a kilencvenedik születésnapot.

„A két kis öreg”

Annál szebben nem tudnánk elmesélni Feri bácsi és Ilonka néni történetét, ahogyan azt kisebbik lányuk, Király Györgyné Zsuzsa tette: „Van a városban két ember, akik nap mint nap kézen fogva, egymást támogatva sétálnak a piac felé. Ha jó idő van, kiülnek az egyetem előtti térre, vagy az udvarukba napozni. Lehet, hogy sokan a nevüket nem is tudják, de minden árus csak úgy emlegeti őket, hogy a két kis öreg. Ez a két kis öreg Partizer Ferenc és Partizer Ferencné, most töltötték be a 90. életévüket. Két nap különbséggel, egy évben születtek. Négy generáció ünnepelte őket vasárnap, 3 gyermekük,7 unokájuk és 13 dédunokájuk. A 90 év soknak tűnik, de nem öregek ők, csak az évek vonultak el a fejük felett. Mert akiket ennyien szeretnek, azok örökké fiatalok maradnak.

Sok szép emléket őriznek

Sokszor mondták már, hogy megették a kenyerük javát. Én ezt úgy gondolom, mindent megtettek már, amit várt tőlük a család.

Minden évüknek meg volt a maga saját csodája. Régnek tűnik, amikor Feri bácsi Rakamazról, Ilonka néni pedig Abonyból Budapestre költözött. Ott ismerték meg egymást 1949-ben. Életük másik nagy részét Pálhalmán élték, ahol Feri bácsi munkáltatóként dolgozott a garázsban és a mosodában. Sok szép emléket őriznek ebből az időből, hiszen itt nőttek fel a gyerekeik. Ilonka néni a háromgyermekes család részére teremtette meg a boldog, kiegyensúlyozott otthont, Feri bácsi pedig biztosította hozzá a hátteret. A jó hangulatú kukoricakapálásokról mesélnek, amit a gyerekek az apukájukkal igyekeztek elbliccelni, amíg anyukájuk otthon főzött. Feri bácsinak volt egy Pannónia motorkerékpárja, autóra még nem futotta, de ezzel a motorral mindenhova eljutott, ahová kellett, Alsóőrsi táborból hozta haza az egyik gyereket, iskolai felvételire vitte a másikat. Abban az időben ők kettesben nem jártak sehová, mert a gyerekek mellett sem idő, sem pénz nem jutott külön nyaralásokra, szórakozásokra.

Generáción átívelő támogatás

A faluban voltak kulturális programok, ahol a gyerekek néptáncoltak, szerepeltek, este pedig közösen mentek a falubálba. Nem volt könnyű az életkezdés, de szép emlékek maradtak belőlük. A gyerekeket kitaníttatták, mindhárman becsületes dolgozó emberek lettek. Az ő önálló életük megkezdését is folyamatosan támogatták. Kivették részüket a családi házaik építéséből, költözködéseikből. Gyermekeik születését örömmel várták, és minden segítséget megadtak nevelésükhöz. Amikor a gyerekek már kirepültek a családi fészekből, ők ketten maradtak, Feri bácsi nyugdíjba vonulása után Dunaújvárosba költöztek, ahol még jobban tudtak segíteni gyermekeiknek. Vigyáztak a beteg unokákra, iskolába kísérték őket, az óvó nénik, tanító nénik a mai napig is kedvesen köszöntik őket. Nagy örömben volt részük, amikor az unokák házasodtak, és ugyanolyan izgalommal várták a dédunokákat, mint gyermekeik az unokáikat.

Adjon még sok-sok tavaszt nekik

Kedves, ezüsthajú, aranyszívű emberek ők! Szerető szívük arany fénye nem halványult a sok gondtól, megpróbáltatástól. Életüket hol boldogan, hol fáradtan élték és észre sem vették, hogy milyen gyors járásúak az évek, szinte suhantak egymás után. Ezüst színű hajukban sok-sok tél ott felejtette fehérségét. Az idős kor az Élet rendje, az éretté válás korszaka, életbölcsességgel, gazdag tapasztalatokkal. Felváltva, mikor aktívan, mikor passzívan, a gyerekek, unokák, dédunokák nyújtotta örömökkel, borúval-derűvel morzsolják a lassúbbodó tempójú napokat. Kérjük a jó Istent, adjon még sok-sok lágy, simogató tavaszt nekik. Szívből kívánjuk, továbbra is ragyogja be életüket az arany és az ezüst fénye. Feri bácsi és Ilonka néni mosolya és gondoskodása rengeteg erőt sugároz a család felé, kitartásuk, szeretetük felbecsülhetetlen kincs a család számára. Nagy felelősség van a vállukon, vigyázzanak magukra, egymásra, mert ők az összetartó, örömet, boldogságot, vidámságot, emlékeket adó erő. Nem az a lényeg, hogy múlnak az évek, hanem, hogy szeretetben szép az élet. A jó Isten éltesse Feri bácsit és Ilonka nénit is nagyon-nagyon sokáig!”